
Régi magyar mértékegységek: rőf, négyszögöl, akó és mázsa
Néhány száz évvel ezelőtt szinte minden nagyobb magyar településnek és vásárhelynek saját mértékrendszere volt, és a mértékek átszámítása a csalásnak is utat nyitott.
Felfedezések, találmányok, ókori birodalmak és hétköznapi élet a régi korokban.
14 kvíz ebben a kategóriában · mindegyik 10 kérdés
A történelem legérdekesebb részei ritkán az évszámok, sokkal inkább az összefüggések. Az ókori Róma vízvezetékei több száz kilométeren, gravitációval szállították a vizet, méterenként néhány centis eséssel — ehhez olyan mérési pontosság kellett, amit utána másfél évezredig nem értek el újra.
A találmányok gyakran nem ott terjedtek el, ahol feltalálták őket. A papírt Kínában készítették először, a könyvnyomtatás mozgatható betűkkel szintén Kelet-Ázsiában jelent meg — Gutenberg 1450 körüli sajtója viszont a fémbetűk öntésével és a présgéppel együtt lett olyan rendszer, ami néhány évtized alatt átrendezte Európát.
A hétköznapi tárgyak kora is meglepő. Az esernyő több ezer éves, a villa viszont Európában csak a 16–17. században vált általánossá, és eleinte kifejezetten kényeskedésnek számított. A kategória kvízei ilyen fordulópontokat járnak körül: felfedezések, uralkodók, várak, találmányok és mindennapi tárgyak eredete.
A várak felépítése mindig a támadás technikájára válaszolt. Amíg kőhajítógépek voltak, magas és vékony falak épültek; az ágyúk megjelenése után alacsony, vastag, ferde falú erődök váltották fel őket, mert a lövedék így lepattant. Az olaszbástyás rendszer a 16. században terjedt el, és a magyar végvárak jó része is eszerint alakult át.
A mindennapok részletei is sokat elárulnak egy korról. A középkori Európában a sör és a hígított bor részben azért volt általános ital, mert a főzés és az erjesztés fertőtlenítette a vizet. Az órákat pedig sokáig nem percre pontosan mérték: a percmutató a 17. században vált általánossá, az ingaóra pontosságával együtt.

Néhány száz évvel ezelőtt szinte minden nagyobb magyar településnek és vásárhelynek saját mértékrendszere volt, és a mértékek átszámítása a csalásnak is utat nyitott.

A céhek jelképe egy láda volt: a céhládában őrizték az iratokat, az értékeket és a pénzt, a céh minden jelentős eseménye a nyitott láda előtt zajlott, és szokás lett magát a céhet is céhládának nevezni.

Asszuánban máig ott fekszik egy félbehagyott kőóriás, egy sírfalfestményen pedig jól látszik, hogyan segítették a nehéz terhek húzóinak munkáját.

Nem volt villany, hűtő és mosógép, az élet mégis ment tovább, csak jóval több kézimunkával és leleménnyel.

Hegyen két irányból átfúrt vízvezeték-alagút, derékszögű utcarács és otthonok, amelyekben külön szoba jutott a férfiak vendéglátására: a görög városok hétköznapjai meglepően modernek voltak.

Évekig senki sem tudta, mire jó egy gyengén tapadó ragasztó, amíg a világ egyik legismertebb irodaszere nem lett belőle.

A golyóstoll szabadalmi bejelentését 1938-ban egy újságíróként dolgozó magyar feltaláló nyújtotta be, és a leírásában a tollhegyet egy gördülő golyócska helyettesítette.

Marco Polo az útleírását fogságban diktálta le, Magellán öt hajóval induló expedíciójából pedig egyetlen hajó tért haza.

Machu Picchu mintegy 2430 méteres magasságban épült, Stonehenge legkorábbi elemei pedig nagyjából ötezer évesek.

Az antiküthérai szerkezetet 1901-ben egy görög hajóroncs mélyéről hozták felszínre.

Az egyiptomi kenyérbe őrlés közben annyi homok és kőpor került, hogy a múmiák fogain ma is látszik a kopás.

A római polgárok hivatalos felsőruháját segítség nélkül szinte lehetetlen volt helyesen felvenni.

Róma első vízvezetéke i. e.

A periódusos rendszer első használható változatában szándékosan üres helyek maradtak a még fel nem fedezett elemeknek.
Hirdetés
Igen. A történelmi kvízek a felfedezésekre, találmányokra, építészetre és a hétköznapi életre koncentrálnak — politikai és vallási témák nem szerepelnek bennük.
Az ókori civilizációktól (Egyiptom, Görögország, Róma) a nagy felfedezéseken át a találmányok, a tudományos áttörések és a villany előtti hétköznapok történetéig.
Igen, elsősorban a magyar feltalálókról, találmányokról és a régi hétköznapok tárgyi világáról — politikai témák nélkül.