Fotó: Pierre-Yves Beaudouin · Public domain · Wikimedia Commons
Ókori viselet: khitón, fibula, kohl és a bíborfesték titka
A római polgárok hivatalos felsőruháját segítség nélkül szinte lehetetlen volt helyesen felvenni. A nadrágot a rómaiak sokáig idegen szokásnak tartották. A khitón, a fibula és a kohl neve ma kevéssé ismert, a hozzájuk tartozó szokások viszont sokat elárulnak az ókori mindennapokról.
Kvíz indításaA kvíz 10 kérdése
Ezek a kérdések várnak rád. A megoldások, a magyarázatok és a források a lista alatt, összecsukva találhatók — a játékot nem rontják el.
- 1.Melyik volt a római polgárok jellegzetes, félkör alakú gyapjúlepelből álló felsőruhája?
- A)A tóga
- B)A himation
- C)A peplosz
- D)A khitón
- 2.Milyen anyagból készült az egyiptomi ruhák túlnyomó része?
- A)Gyapjúból
- B)Lenvászonból
- C)Selyemből
- D)Pamutból
- 3.Mi volt a khitón?
- A)Bőrből varrt görög lábbeli
- B)Széles karimájú utazókalap
- C)Vállon összefogott görög alapruha
- D)Fémlemezekből fűzött deréköv
- 4.Melyik állatból nyerték az ókor legdrágább, bíborvörös festékét?
- A)Skarlátbogárból
- B)Tengeri csigából
- C)Tintahalból
- D)Tengeri sünből
- 5.Mi volt a fibula az ókori viseletben?
- A)Ruhakapocs, a biztosítótű őse
- B)Övre akasztott tarsoly
- C)Fésű alakú hajdísz
- D)Talpra kötött lábbeli
- 6.Mit jelentett a „toga praetexta”?
- A)Aranyszállal átszőtt ünnepi tóga
- B)Térdig érő, rövidített tóga
- C)Bíborszegélyű tóga
- D)Teljesen fekete tóga
- 7.Mire használták az ókori Egyiptomban a kohlt?
- A)Ruhafestésre
- B)Hajfestésre
- C)Körömfestésre
- D)Szemfestékként
- 8.Melyik lábbeli illett a tógához, a rómaiak hivatalos utcai viseletéhez?
- A)A crepida, a nyitott görög szandál
- B)A soleae, a könnyű házi papucs
- C)A sculponea, a fatalpú klumpa
- D)A calceus, a zárt bőrcipő
- 9.Miért borotválta le a haját sok jómódú egyiptomi, és mit viselt helyette?
- A)A festék jobb megtapadása miatt — kendőt kötött
- B)Sportolás miatt — bőrsapkát húzott
- C)Utazás miatt — széles karimájú kalapot hordott
- D)A hőség és a tisztaság miatt — parókát tett fel
- 10.Melyik népekhez kötötték a rómaiak a nadrág viseletét, amelyet sokáig idegen szokásnak tartottak?
- A)Az egyiptomiakhoz és a núbiaiakhoz
- B)A föníciaiakhoz és a karthágóiakhoz
- C)A keltákhoz és az északi népekhez
- D)A krétaiakhoz és a mükénéiekhez
A kvíz forrásai
- · Encyclopaedia Britannica, „toga” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
- · The Metropolitan Museum of Art, egyiptomi textilgyűjtemény (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Encyclopaedia Britannica, „chiton” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Encyclopaedia Britannica, „Tyrian purple” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
- · British Museum, római és kelta fémgyűjtemény (külső oldal, új lapon nyílik)
- · British Museum, ókori egyiptomi kozmetikai gyűjtemény (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Encyclopaedia Britannica, „dress: Roman dress” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
- · The Metropolitan Museum of Art, egyiptomi paróka- és kozmetikai tárgyak (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Encyclopaedia Britannica, „dress: Celtic and Germanic dress” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
Megoldások, magyarázatok és források — kattints az elrejtésükhöz
1. Melyik volt a római polgárok jellegzetes, félkör alakú gyapjúlepelből álló felsőruhája?
Helyes válasz: A tóga
A tóga több méteres, félkör alakú gyapjúszövet volt, és segítség nélkül szinte lehetetlen volt felvenni. Csak római polgár hordhatta, a hétköznapokra viszont a legtöbben a jóval kényelmesebb tunikát választották.
Forrás: Encyclopaedia Britannica, „toga” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
2. Milyen anyagból készült az egyiptomi ruhák túlnyomó része?
Helyes válasz: Lenvászonból
A len könnyű, jól szellőzik és fehéríthető, vagyis pontosan az, amire a forró éghajlaton szükség van. A legfinomabb szövetek olyan vékonyak voltak, hogy szinte áttetszettek.
Forrás: The Metropolitan Museum of Art, egyiptomi textilgyűjtemény (külső oldal, új lapon nyílik)
3. Mi volt a khitón?
Helyes válasz: Vállon összefogott görög alapruha
Egyszerű, téglalap alakú szövetdarabból állt, amelyet a vállnál tűkkel vagy kapcsokkal fogtak össze, derékban pedig övvel húztak be. A szabás így gyakorlatilag varrás nélkül megoldotta a ruházkodást.
Forrás: Encyclopaedia Britannica, „chiton” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
4. Melyik állatból nyerték az ókor legdrágább, bíborvörös festékét?
Helyes válasz: Tengeri csigából
A murex nevű tengeri csigák mirigyváladékából főzték. Egyetlen grammnyi festékhez több ezer állat kellett, ezért a bíborral festett szövet a leggazdagabbak és a legmagasabb rangúak kiváltsága maradt.
Forrás: Encyclopaedia Britannica, „Tyrian purple” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
5. Mi volt a fibula az ókori viseletben?
Helyes válasz: Ruhakapocs, a biztosítótű őse
Rugós szárú fémkapocs, amely tű és foglalat kombinációjából állt — pontosan úgy, mint a mai biztosítótű. Az anyaga és a díszítése azonnal elárulta a viselője vagyoni helyzetét.
Forrás: British Museum, római és kelta fémgyűjtemény (külső oldal, új lapon nyílik)
6. Mit jelentett a „toga praetexta”?
Helyes válasz: Bíborszegélyű tóga
A széles bíborsáv a szegélyen jelezte a hivatalt viselő elöljárókat, és ugyanezt hordták a szabadon született római gyerekek is a felnőttkor küszöbéig. A férfivá válás jelképe később a szegély nélküli, egyszínű tóga volt.
Forrás: Encyclopaedia Britannica, „toga” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
7. Mire használták az ókori Egyiptomban a kohlt?
Helyes válasz: Szemfestékként
A galenitből őrölt sötét por adta a jellegzetes, meghosszabbított szemkontúrt, amelyet férfiak és nők egyaránt viseltek. A kutatók szerint a fekete sáv a nap visszaverődő fénye ellen is védhetett — nagyjából úgy, ahogy a mai sportolók arcára kent csík.
Forrás: British Museum, ókori egyiptomi kozmetikai gyűjtemény (külső oldal, új lapon nyílik)
8. Melyik lábbeli illett a tógához, a rómaiak hivatalos utcai viseletéhez?
Helyes válasz: A calceus, a zárt bőrcipő
Az utcán tógához mindig zárt bőrcipő járt, a könnyű soleae-t viszont odahaza hordták, sőt vacsora előtt a heverőre feküdve levették. Aki szandálban ment ki tógában, azon jót derült a szomszédság.
Forrás: Encyclopaedia Britannica, „dress: Roman dress” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
9. Miért borotválta le a haját sok jómódú egyiptomi, és mit viselt helyette?
Helyes válasz: A hőség és a tisztaság miatt — parókát tett fel
A leborotvált fej hűvösebb volt és könnyebben tisztán tartható, a rangot pedig a gondosan font paróka képviselte. A darabok emberi hajból és növényi rostból készültek, és méhviasszal formázták őket.
10. Melyik népekhez kötötték a rómaiak a nadrág viseletét, amelyet sokáig idegen szokásnak tartottak?
Helyes válasz: A keltákhoz és az északi népekhez
A bracae-nak nevezett nadrágot a rómaiak eleinte idegenszerűnek találták, a hidegebb északi tartományokban azonban gyorsan gyakorlatiassá vált, és végül maguk is átvették. A hűvös éghajlaton a szabott, varrott ruha egyszerűen jobban működött, mint a lepel.
Forrás: Encyclopaedia Britannica, „dress: Celtic and Germanic dress” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
Ezek is érdekelhetnek
Régi magyar mértékegységek: rőf, négyszögöl, akó és mázsa
Néhány száz évvel ezelőtt szinte minden nagyobb magyar településnek és vásárhelynek saját mértékrendszere volt, és a mértékek átszámítása a csalásnak is utat nyitott.
Régi magyar mesterségek: bognár, pintér, gölöncsér és korhelyhétfő
A céhek jelképe egy láda volt: a céhládában őrizték az iratokat, az értékeket és a pénzt, a céh minden jelentős eseménye a nyitott láda előtt zajlott, és szokás lett magát a céhet is céhládának nevezni.
Egyiptomi építkezés kvíz: piramisok, lakóházak és kőfaragó szerszámok
Asszuánban máig ott fekszik egy félbehagyott kőóriás, egy sírfalfestményen pedig jól látszik, hogyan segítették a nehéz terhek húzóinak munkáját.
Hirdetés