Fotó: John Cranch · Public domain · Wikimedia Commons
Régi magyar mesterségek: bognár, pintér, gölöncsér és korhelyhétfő
A céhek jelképe egy láda volt: a céhládában őrizték az iratokat, az értékeket és a pénzt, a céh minden jelentős eseménye a nyitott láda előtt zajlott, és szokás lett magát a céhet is céhládának nevezni. A felszabadult inast verses kérdés-felelettel avatták legénnyé: a hibás feleletért pénzben vagy italban járt büntetés, a szertartás végén koszorút tettek a fejére. A céhszervezet Magyarországon egészen 1872-ig fennmaradt.
Kvíz indításaA kvíz 10 kérdése
Ezek a kérdések várnak rád. A megoldások, a magyarázatok és a források a lista alatt, összecsukva találhatók — a játékot nem rontják el.
- 1.Mit készített a bognár?
- A)Patkót és ekevasat
- B)Szekeret és kocsit
- C)Kalapot és süveget
- D)Csizmát és bocskort
- 2.Mi volt a korhelyhétfő a céhek idejében?
- A)A mesterek havi gyűlésnapja
- B)A remekek bírálatának napja
- C)A legények tiltott pihenőnapja
- D)A hetipiac napja
- 3.Milyen edényeket készített a pintér?
- A)Hordókat és puttonyokat
- B)Óntányérokat és kannákat
- C)Rézüstöket és bográcsokat
- D)Üvegpalackokat és poharakat
- 4.Kik kapták Kassán 1307-ben a legkorábbi ismert magyarországi céhes kiváltságlevelet?
- A)A takácsok
- B)A kovácsok
- C)A molnárok
- D)A szűcsök
- 5.Mivel foglalkozott a tímár?
- A)Posztót szőtt
- B)Bőrt készített ki
- C)Vásznat festett
- D)Fát esztergált
- 6.Mi történt, ha a céh mesterei nagyobb hibát találtak a legény remekén?
- A)Újra inasnak kellett állnia
- B)A céh elkobozta a szerszámait
- C)Új remeket kellett készítenie
- D)Örökre kitiltották a céhből
- 7.Mit készített a kötélverő a köteleken kívül a Balaton és a Fertő halászainak?
- A)Hálót és varsát
- B)Szigonyt és horgot
- C)Csónakot és evezőt
- D)Bőrcsizmát és kötényt
- 8.Honnan ered a csizmadia szó?
- A)Latin eredetű céhes szakszóból
- B)Német eredetű mesterségnévből
- C)A „csizma díja” szókapcsolatból
- D)Délszláv közvetítésű török szóból
- 9.Kivel szövették meg a fonalat a kisalföldi parasztcsaládok a 19–20. század fordulóján?
- A)A kékfestővel
- B)A takáccsal
- C)A szűrszabóval
- D)A szabóval
- 10.Melyik mesterembert nevezték gölöncsérnek is?
- A)Az üvegest
- B)A kőfaragót
- C)A fazekast
- D)Az ötvöst
A kvíz forrásai
- · Magyar néprajzi lexikon: kerékgyártó; kocsigyártó (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: korhelyhétfő (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: kádár, bodnár, pintér; Új magyar etimológiai szótár: pintér (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: céh; szűcsmesterség (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: tímár (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: céh (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: kötélgyártó, köteles, kötélverő (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Új magyar etimológiai szótár: csizmadia; Magyar néprajzi lexikon: csizmadia; mesterségcsúfoló (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: takács (külső oldal, új lapon nyílik)
- · A magyar nyelv nagyszótára: gelencsér; Magyar néprajzi lexikon: fazekasság (külső oldal, új lapon nyílik)
Megoldások, magyarázatok és források — kattints az elrejtésükhöz
1. Mit készített a bognár?
Helyes válasz: Szekeret és kocsit
A bognár, más néven kerékgyártó, a szekerek, kocsik és szánok fa részeit készítette, a vas alkatrészeket a kovács adta hozzá – a nagyobb városokban rendszerint közös céhbe is tartoztak. A bognár szót a német Wagner bajor-osztrák táji változatából vettük át.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: kerékgyártó; kocsigyártó (külső oldal, új lapon nyílik)
2. Mi volt a korhelyhétfő a céhek idejében?
Helyes válasz: A legények tiltott pihenőnapja
Így hívták azokat a hétfőket, amelyeket a céhlegények a vasárnap mellett szintén pihenésre, főleg mulatozásra fordítottak. A hatóságok és a céhek szigorúan tiltották, a legények mégis egészen a 19. század végéig megtartották – részben azért, mert naponta akár 12–15 órát is dolgoztak.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: korhelyhétfő (külső oldal, új lapon nyílik)
3. Milyen edényeket készített a pintér?
Helyes válasz: Hordókat és puttonyokat
A pintér, a kádár és a bodnár ugyanannak a mesterségnek a neve: hordót, kádat, vödröt, puttonyt és más faedényt készítettek. A pintér szó a német Binder átvétele, amely a ’köt’ jelentésű binden igéből való – a hordódongákat ugyanis régen felezett fűzfavesszővel kötözték össze.
4. Kik kapták Kassán 1307-ben a legkorábbi ismert magyarországi céhes kiváltságlevelet?
Helyes válasz: A szűcsök
A kassai szűcsök 1307-ben kaptak kiváltságlevelet a város tanácsától, így az ő céhük a legkorábbi ismert magyarországi céh. A bőrruhákat szabó és varró szűcsök máshol is népes céheket alkottak: a debreceni céh feljegyzései szerint a városban a 19. század elejéig minden évben több mint száz szűcs dolgozott.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: céh; szűcsmesterség (külső oldal, új lapon nyílik)
5. Mivel foglalkozott a tímár?
Helyes válasz: Bőrt készített ki
A tímár a nyers bőrt dolgozta ki, eredetileg keleti módra, timsóval – erre utal a fehértímár elnevezés is. A középkorban még egyszerű lábbeliket is varrt, de a szó jelentése a 14. század végétől egyre inkább a bőrkikészítőre szűkült.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: tímár (külső oldal, új lapon nyílik)
6. Mi történt, ha a céh mesterei nagyobb hibát találtak a legény remekén?
Helyes válasz: Új remeket kellett készítenie
A remeket a céh mesterei közösen bírálták el: kisebb hibáért bírság járt, nagyobb hiba esetén újat kellett készíteni. Magát a munkát két kirendelt mester felügyelte, nehogy a remekelő más segítségét vegye igénybe, vagy más munkáját mutassa be sajátjaként.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: céh (külső oldal, új lapon nyílik)
7. Mit készített a kötélverő a köteleken kívül a Balaton és a Fertő halászainak?
Helyes válasz: Hálót és varsát
A kötélverő, más néven köteles vagy kötélgyártó, a megtisztított kender rostjaiból dolgozott, és a nagyobb folyók, a Balaton és a Fertő halászainak hálót, varsát is készített. Termékeinek nagyobb része mégis a gazdaságba kellett: istráng, kötőfék, vízhúzó és ruhaszárító kötél.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: kötélgyártó, köteles, kötélverő (külső oldal, új lapon nyílik)
8. Honnan ered a csizmadia szó?
Helyes válasz: Délszláv közvetítésű török szóból
Szerb-horvát közvetítéssel került hozzánk, végső forrása az oszmán-török çizmeci, azaz ’csizmakészítő’. A „csizma díja” csak tréfás népi magyarázat: az anekdota szerint Mátyás király piszokkal tömve adatta vissza a neki ajándékozott csizmát, mondván, ez a csizma díja.
9. Kivel szövették meg a fonalat a kisalföldi parasztcsaládok a 19–20. század fordulóján?
Helyes válasz: A takáccsal
A takács vászonkészítő szövőmester volt, terményért vagy pénzért dolgozott: a Kisalföldön és a Dunántúl északi kétharmadán a parasztcsaládok szinte csak vele szövettek, az asszonyok ott nem is értettek a szövéshez. A legtöbb falusi takács nyáron a mezőgazdaságban dolgozott, és csak ősztől tavaszig szőtt.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: takács (külső oldal, új lapon nyílik)
10. Melyik mesterembert nevezték gölöncsérnek is?
Helyes válasz: A fazekast
A gölöncsér a kissé régies, nyelvjárási gelencsér, gerencsér szó ritka változata, és fazekast jelent. A városi fazekasok a 15. századtól lábbal hajtott, álló tengelyű korongon dolgoztak, és ezzel érte el a mesterség a kor legmagasabb technikai szintjét.
Ezek is érdekelhetnek
Régi magyar mértékegységek: rőf, négyszögöl, akó és mázsa
Néhány száz évvel ezelőtt szinte minden nagyobb magyar településnek és vásárhelynek saját mértékrendszere volt, és a mértékek átszámítása a csalásnak is utat nyitott.
Egyiptomi építkezés kvíz: piramisok, lakóházak és kőfaragó szerszámok
Asszuánban máig ott fekszik egy félbehagyott kőóriás, egy sírfalfestményen pedig jól látszik, hogyan segítették a nehéz terhek húzóinak munkáját.
Élet a villany előtt: jégverem, szenes vasaló, mángorló és postakocsi
Nem volt villany, hűtő és mosógép, az élet mégis ment tovább, csak jóval több kézimunkával és leleménnyel.
Hirdetés