Ugrás a tartalomra
KvízidőKeresés
Kategóriák
Kvíz a régi magyar parasztházról és berendezéséről

Fotó: Botulitisz · CC BY 4.0 · Wikimedia Commons

A régi parasztház: vertfal, zsúptető, boglyakemence és tulipános láda

10 kérdésHaladó szint⏱ kb. 3 perc

1970-ben Magyarországon a falusi lakóházak 66 százaléka még vályog- vagy sárfalú volt. A 19. században a Kárpát-medence szinte minden táján a középkor végén kialakult, háromhelyiséges parasztház volt általános: rövid végével fordult az utca felé, helyiségei egymás után sorakoztak, bejáratai a hosszú udvari homlokzatról nyíltak. A helyben megőrzött népi építészeti emlékek legnagyobb csoportját a tájházak alkotják.

Kvíz indítása

A kvíz 10 kérdése

Ezek a kérdések várnak rád. A megoldások, a magyarázatok és a források a lista alatt, összecsukva találhatók — a játékot nem rontják el.

  1. 1.Hogy hívták az ország jelentős részén a paraszti lakóépületben a lakószobát?
    • A)Pitvarnak
    • B)Háznak
    • C)Gádornak
    • D)Színnek
    Válaszolok erre a kérdésre →
  2. 2.Honnan fűtötték az alföldi parasztszobában álló boglyakemencét?
    • A)Magából a szobából
    • B)Az udvar felől, kívülről
    • C)A kamra felől
    • D)A konyha felől
    Válaszolok erre a kérdésre →
  3. 3.Hogyan készült a vertfal?
    • A)Két deszka közé döngölt földből
    • B)Napon szárított vályogtéglákból
    • C)Vasvillával egymásra rakott sárból
    • D)Földbe vert karók közé font vesszőből
    Válaszolok erre a kérdésre →
  4. 4.Milyen gabona szalmájából kötötték a zsúptetőt?
    • A)Búzáéból
    • B)Árpáéból
    • C)Rozséból
    • D)Zabéból
    Válaszolok erre a kérdésre →
  5. 5.Mi rejtőzött a vakolat alatt a nagykunsági népi klasszicista tornácoszlopok java részében?
    • A)Egymásra rakott faragott mészkőtömb
    • B)Szalmakötéllel körbetekert faoszlop
    • C)Öntöttvasból készült üreges cső
    • D)Dróttal összekötött vastag nádköteg
    Válaszolok erre a kérdésre →
  6. 6.Mi a gémeskút ostora?
    • A)A vödröt tartó vékony rúd
    • B)A gém végére kötött nehezék
    • C)A gémet tartó villás oszlop
    • D)A kút szája körüli falazat
    Válaszolok erre a kérdésre →
  7. 7.Hol állt a kemence a sarkos berendezésű régi parasztszobában?
    • A)Közvetlenül az asztal melletti sarokban
    • B)A szoba közepén, minden faltól elállva
    • C)Az utcai fal közepén, két ablak között
    • D)Az asztallal átlósan szemközti sarokban
    Válaszolok erre a kérdésre →
  8. 8.Melyik népszínmű segítette elő a tulipános láda elnevezés terjedését?
    • A)Tóth Ede: A falu rossza
    • B)Szigligeti Ede: A lelenc
    • C)Szigligeti Ede: A csikós
    • D)Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris
    Válaszolok erre a kérdésre →
  9. 9.Hogy hívták a Székelyföldön a lakóépület pitvar szerepét betöltő bejárati előterét?
    • A)Eresznek
    • B)Oldalkamrának
    • C)Kéményaljának
    • D)Kódisállásnak
    Válaszolok erre a kérdésre →
  10. 10.Mi adta a skanzen szó alapját?
    • A)Egy dán néprajzkutató neve
    • B)Egy stockholmi városrész neve
    • C)Egy norvég hegyi falu neve
    • D)Egy finn tengeri sziget neve
    Válaszolok erre a kérdésre →

A kvíz forrásai

Megoldások, magyarázatok és források — kattints az elrejtésükhöz

  1. 1. Hogy hívták az ország jelentős részén a paraszti lakóépületben a lakószobát?

    Helyes válasz: Háznak

    A ház szó az ország jelentős részén a lakószobát is jelentette, innen ered a kisház és a nagyház elnevezés. A Dunántúl legnagyobb részén viszont szobának hívták, sőt egyes belső-somogyi falvakban épp fordítva: ott az egész házat nevezték szobának.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: ház; Magyar Néprajz IV.: Az építmények fajtái (külső oldal, új lapon nyílik)

  2. 2. Honnan fűtötték az alföldi parasztszobában álló boglyakemencét?

    Helyes válasz: A konyha felől

    A boglyakemence külső fűtésű szobai kemence volt: a konyha felől fűtötték, így a szoba levegője tiszta és füsttelen maradt. Nagy tűzterében fa híján nádat, sást, szalmát és kukoricaszárat is eltüzelhettek, a mögötte húzódó keskeny zug – a Duna–Tisza közén kuckó, a Tiszántúlon sut – pedig télen kedvelt hálóhely volt.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: külső fűtésű szobai kemence; boglyakemence (külső oldal, új lapon nyílik)

  3. 3. Hogyan készült a vertfal?

    Helyes válasz: Két deszka közé döngölt földből

    Az agyagos, nedves, de nem vizes földet két vízszintes deszka vagy palló közé hányták, és keményre döngölték, ezért a módszer a mai zsaluzás elődjének is tekinthető. Egy közepes ház fala 8–10 nap alatt készült el, 50–60 centiméter vastag lett, és kiszáradva már csak csákánnyal lehetett szétverni.

    Forrás: Magyar Néprajz IV.: Építőanyagok és szerkezetek (külső oldal, új lapon nyílik)

  4. 4. Milyen gabona szalmájából kötötték a zsúptetőt?

    Helyes válasz: Rozséból

    A zsúptetőhöz kézzel csépelt, töretlen rozsszalmát kötöttek kisebb csomókba, és ezeket erősítették a tetőlécekhez. A hosszú, egyenes rozsszálak jól levezették a vizet, a jól megkötött zsúptető javításokkal 30–40 évig is kitartott.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: zsúptető; Magyar Néprajz IV.: Építőanyagok és szerkezetek (külső oldal, új lapon nyílik)

  5. 5. Mi rejtőzött a vakolat alatt a nagykunsági népi klasszicista tornácoszlopok java részében?

    Helyes válasz: Szalmakötéllel körbetekert faoszlop

    A tornác a népi építészet díszítő törekvéseinek középpontjába került: a nagykunsági népi klasszicista oszlopok java részét nem idomtéglából falazták, hanem a faoszlopot szalmakötéllel csavarták körül, és bevakolták. Maga a tornác szó az olasz terrazzóból ered, és eredetileg a várépítészet szakszava volt.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: tornác (külső oldal, új lapon nyílik)

  6. 6. Mi a gémeskút ostora?

    Helyes válasz: A vödröt tartó vékony rúd

    A kétkarú emelőként működő gém egyik végén az ostoron függött a favödör, a másik végére a vízzel telt vödröt kiegyensúlyozó követ vagy fatuskót, a koloncot erősítették; a Dunántúl nagy részén az ostort sudárnak hívták. Az Alföldön a gémeskút feleresztésével jelezték a látótávolságban legeltető pásztoroknak a delelés, az itatás és az étkezés idejét.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: gémeskút; jeladás kútgémmel (külső oldal, új lapon nyílik)

  7. 7. Hol állt a kemence a sarkos berendezésű régi parasztszobában?

    Helyes válasz: Az asztallal átlósan szemközti sarokban

    Az asztal az ajtóval szemközti fal egyik sarkában állt, mellette padokkal: ez volt a szoba legmegtiszteltebb része, a közös étkezések helye, a kemence környéke viszont a munkasarok. A rend nagyon régi: az Árpád-kori verem- és félveremházak ülőgödrei is többnyire a kemencével rézsút szemközti sarokban kerültek elő.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: szobaberendezés; Magyar Néprajz IV.: A parasztház bútorai (külső oldal, új lapon nyílik)

  8. 8. Melyik népszínmű segítette elő a tulipános láda elnevezés terjedését?

    Helyes válasz: Szigligeti Ede: A csikós

    Szigligeti Ede 1847-ben ebbe a darabba illesztette be az 1846-os „Beszegődtem Tarnócára bojtárnak” kezdetű műdalt, amelynek egyik sora a tulipános ládáról szól. Így az elnevezés azokon a vidékeken is meghonosodott, ahol a bútorfestésben nem volt szokás tulipánt alkalmazni.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: tulipános láda (külső oldal, új lapon nyílik)

  9. 9. Hogy hívták a Székelyföldön a lakóépület pitvar szerepét betöltő bejárati előterét?

    Helyes válasz: Eresznek

    Az előteret a legutóbbi időkig nem fogták körül minden oldalról fallal: sokszor csak farács vagy díszes deszkafal határolta, és a légtere nyitott maradt, ezért lett a neve eresz. A 19. századra rendszerint keresztben kettéosztották: az első része sok háznál nyitott maradt, a hátsóból kamra, majd kicsiház lett.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: keleti háztípus, székely ház; Magyar Néprajz IV.: Az építmények fajtái (külső oldal, új lapon nyílik)

  10. 10. Mi adta a skanzen szó alapját?

    Helyes válasz: Egy stockholmi városrész neve

    Arthur Hazelius stockholmi szabadtéri néprajzi múzeuma 1891-ben nyílt meg, és arról a városrészről kapta a Skansen nevet, ahol felépült. Ez a név lett sok nyelvben, így a magyarban is a szabadtéri múzeum közszava; az első magyar ilyen múzeumnak az 1896-os millenniumi kiállítás Néprajzi Faluját tartják, amelyet még az év novemberében lebontottak.

    Forrás: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Történetünk; Magyar néprajzi lexikon: szabadtéri néprajzi múzeum (külső oldal, új lapon nyílik)

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés