Feltalálók, mobiltörténelem, űrkutatás és mindennapi fizika. Kvízek arról, hogyan működik körülöttünk a világ.
13 kvíz ebben a kategóriában · mindegyik 10 kérdés
A modern számítógép architektúráját máig arról nevezik el, aki leírta: Neumann János 1945-ös vázlata óta beszélünk tárolt programú gépről. Ugyanez a magyar nemzedék adta Szilárd Leót és Teller Edét is — a húszas-harmincas évek Budapestje aránytalanul sok fizikust küldött a világnak.
A hétköznapi tárgyak mögött szintén magyar nevek állnak. A golyóstollat Bíró László József szabadalmaztatta 1938-ban, a telefonközpont ötlete Puskás Tivadaré, a bűvös kocka pedig Rubik Ernő 1974-es szobrászati-térbeli feladványából lett a világ legnagyobb példányszámban eladott játéka. Az első mobiltelefonhívást 1973-ban Martin Cooper intézte — a rivális cég mérnökét hívta fel az utcáról.
A nagy számok pedig makacsul pontosak. A fény sebessége másodpercenként 299 792 458 méter, és ez nem mérési eredmény, hanem definíció: a métert ehhez igazították. A Voyager–1 1977 óta repül, és több mint 24 milliárd kilométerre jár. A kategória kvízei ezeket a fordulópontokat járják körül: feltalálók, űrkutatás, mobiltörténelem és mindennapi fizika.
A mértékegységek mögötti logika ma már nem tárgyakon alapul. 2019 óta a kilogrammot sem egy párizsi fémhenger határozza meg, hanem a Planck-állandó — ezzel az utolsó fizikai etalon is természeti állandóra cserélődött. A másodpercet a céziumatom rezgésszáma adja, a métert pedig a fény által megtett út.
Az internet felépítése is régebbi, mint sokan hiszik. Az első ARPANET-üzenetet 1969-ben küldték, és a rendszer félúton összeomlott: a „LOGIN” szóból csak az első két betű ment át. A világháló ehhez képest 1989-es ötlet, Tim Berners-Lee javaslata, és eredetileg kutatói dokumentumok összekapcsolására szánták.
A Naprendszer tele van olyan szélsőségekkel, amelyek mellett a Föld unalmasnak tűnik: oldalára dőlt bolygó, metántavak és évszázadok óta tomboló viharörvény.
A jég átlátszó, a hó mégis fehér, a villámot pedig mindig előbb látjuk, mint ahogy a dörgést halljuk.
Az első iPod ezer dalt ígért a zsebünkbe, a QR-kódot pedig eredetileg autóalkatrészek nyomon követésére fejlesztették ki Japánban.
A pirított hús felszínét egy 1912-ben leírt kémiai folyamat barnítja meg, a vízforraló aljára pedig a kemény víz hagy fehér réteget.
com domainje 1985-ben egy Lisp-gépeket gyártó cégé lett, a hírhedt 404-es hibánál pedig a szerver valójában él és válaszol.
A Facebook eredetileg TheFacebook néven indult, és az első hetekben csak harvardi e-mail-címmel lehetett regisztrálni.
A méter már rég nem egy Párizs mellett őrzött fémrúdhoz igazodik, a kilogramm meghatározása sem egy széfben tartott fémhengeren alapul.
Az első ismert csevegőprogram 1966-ban egyszerű mintaillesztéssel dolgozott, a mai nyelvi modellek alapját pedig egy 2017-es szakcikk rakta le.
Az 5G legnagyobb ígérete nem is feltétlenül a nagyobb sebesség, hanem az, hogy a hálózat szinte késlekedés nélkül reagál.
Az 1980-ban bemutatott első gigabájtos merevlemez nagyjából 250 kilót nyomott, az első számítógépes egér pedig fából készült.
A James Webb-űrtávcső teniszpálya méretű napellenzője óvja a műszereket a Nap hőjétől.
Az első irányítható motoros repülés mindössze 12 másodpercig tartott. A modern légkondicionálás eredetileg nem a kényelmet szolgálta: egy brooklyni nyomdában a papír vetemedését kellett megelőzni.
Az első kereskedelmi forgalomba került hordozható mobiltelefon csaknem 800 grammot nyomott, tíz órán át töltődött, és nagyjából fél óra beszélgetést bírt.
Hirdetés
Fizika a mindennapokban, kémia, csillagászat, űrkutatás és mértékegységek, valamint technológiai témák: internet, mesterséges intelligencia, mobilok és számítógépek.
Nem. A kérdések hétköznapi jelenségekre épülnek: mi zajlik a mikrohullámú sütőben, hogyan tart melegen a termosz, mi történik, amikor beírsz egy webcímet.
Igen, külön kvíz foglalkozik a mesterséges intelligenciával a sakkgépektől a nyelvi modellekig. Az internet működéséről, a közösségi média történetéről és az okostelefonok technikájáról is van kvíz.