Fotó: Globetrotter19 · CC BY-SA 3.0 · Wikimedia Commons
Malmok és molnárok: hajómalom, szárazmalom, szélmalom és garat
Az őröl ige töve ótörök eredetű, és azt jelenti: ’forog, forgat’. A forgóköves kézimalmot tehát a magyarság minden bizonnyal már a honfoglalás előtt ismerte. A malom és a molnár szó viszont szláv jövevényszó, akárcsak a vízimolnárok gát, zsilip és garat szava. Az 1863-as összeírás 9173 patakmalmot, 4301 hajómalmot és közel nyolcezer szárazmalmot vett számba.
Kvíz indításaA kvíz 10 kérdése
Ezek a kérdések várnak rád. A megoldások, a magyarázatok és a források a lista alatt, összecsukva találhatók — a játékot nem rontják el.
- 1.Melyik vízikereket hajtotta a víz sodrásán kívül a súlya is?
- A)Az alulcsapót
- B)A hajómalom kerekét
- C)A felülcsapót
- D)A folyami malom kerekét
- 2.Mikor őrölt a régi forrásokban pokolidő malmának nevezett patakmalom?
- A)Csak éjszakánként
- B)Csak nagy esőzések idején
- C)Csak kemény fagyban
- D)Csak nagy aszály idején
- 3.Mi hajtotta a hódmezővásárhelyi szuszimalmot?
- A)Körben járó, befogott lovak
- B)Ferde keréken lépkedő bivalyok
- C)Gáttal duzzasztott patakvíz
- D)Lépcsős hengerben lépkedő emberek
- 4.Mit kellett a bakos szélmalomnál a szél irányába fordítani?
- A)Az egész malomházat
- B)Csak a malom tetejét
- C)Csak a vitorlaszárnyakat
- D)A kőpadot a kövekkel
- 5.Mit jelentett a szélmolnárok nyelvén a levásznalás?
- A)A malomkövek letakarását vászonnal
- B)A liszt átszitálását vásznon
- C)A vitorlák vásznának leszedését
- D)A vászonzsákok leengedését
- 6.Mit jelzett sok vízimalomban a kisgarat aljára függesztett csörgő?
- A)Hogy megtelt a lisztesláda
- B)Hogy kifogyott az őrölnivaló
- C)Hogy túl gyorsan forog a kő
- D)Hogy őrlető érkezett a malomhoz
- 7.Jellemzően mekkora részt vett ki vámként a molnár az őrlendő gabonából a 20. század első felében?
- A)A felét
- B)A harmadát
- C)A századát
- D)A tizedét
- 8.A 16–17. században hány sertést kellett a molnárnak rendszerint a földesúr számára hizlalnia?
- A)Ahány kerékre járt a malom
- B)Ahány legényt tartott
- C)Ahány hónapig őrölt a malom
- D)Ahány ház állt a faluban
- 9.Mi volt a győri molnárgazda kislegényének a dolga az őrlés mellett?
- A)Ő hozta rendbe télen a malmot
- B)Ő rakta meg a dereglyét
- C)Ő vezette a dereglyét húzó lovat
- D)Ő végezte a főzést
- 10.Hol épült fel 2007 és 2010 között Magyarország utolsó hajómalmának működő rekonstrukciója?
- A)Szegeden
- B)Pakson
- C)Ráckevén
- D)Győrben
A kvíz forrásai
- · Magyar Néprajz III.: Vízimalmok (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: patakmalom (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar Néprajz III.: Malmok, molnárság – Taposómalom (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: bakos malom (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar Néprajz III.: Szélmalmok (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar Néprajz III.: Vízimalmok; Molnármesterség (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar Néprajz III.: Molnármesterség (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Ráckeve Város honlapja: Ráckevei Hajómalom (külső oldal, új lapon nyílik)
Megoldások, magyarázatok és források — kattints az elrejtésükhöz
1. Melyik vízikereket hajtotta a víz sodrásán kívül a súlya is?
Helyes válasz: A felülcsapót
A felülcsapó malomnál a vizet a kerék fölé vezették, így az nemcsak meglökte a lapátokat, hanem a súlyával le is nyomta őket – ezért jobb volt az energiakihasználása. Főleg a gyors folyású hegyi patakokon épültek ilyenek, a lassú vizeken jobbára alulcsapó kerék forgott.
Forrás: Magyar Néprajz III.: Vízimalmok (külső oldal, új lapon nyílik)
2. Mikor őrölt a régi forrásokban pokolidő malmának nevezett patakmalom?
Helyes válasz: Csak nagy esőzések idején
Az időszakos vízfolyásra épült patakmalmok közül némelyik csak nagy esőzéskor tudott működni: az ilyeneket a források pokolidő malmának vagy viharmalomnak nevezik. Máshol a molnárok a langyos karsztforrásokat keresték, például Tatán és Tapolcán, mert ezek télen sem fagytak be.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: patakmalom (külső oldal, új lapon nyílik)
3. Mi hajtotta a hódmezővásárhelyi szuszimalmot?
Helyes válasz: Lépcsős hengerben lépkedő emberek
A taposómalom 4 méter átmérőjű, belül lépcsős hengerébe 3–6 ember lépett be, és a súlyuk alatt forduló henger fogaskerék-áttétellel hajtotta a köveket. A munka annyira kimerítő volt, hogy közben pihenni, szuszogni kellett – innen ered a vásárhelyi szuszimalom neve.
Forrás: Magyar Néprajz III.: Malmok, molnárság – Taposómalom (külső oldal, új lapon nyílik)
4. Mit kellett a bakos szélmalomnál a szél irányába fordítani?
Helyes válasz: Az egész malomházat
A bakos szélmalom háza és teljes gépezete egy rögzített, gerendákból ácsolt alapon nyugodott, ezért szélirányba állításkor az egész épületet el kellett forgatni. A hollandi vagy tornyos szélmalomnál már elég volt a tetőt elfordítani; a bakos malmok a 19. század második felében végleg eltűntek Magyarországról.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: bakos malom (külső oldal, új lapon nyílik)
5. Mit jelentett a szélmolnárok nyelvén a levásznalás?
Helyes válasz: A vitorlák vásznának leszedését
Nagyon erős szélben a molnár felmászott a vitorlára, és eloldozta a rákötött vásznakat; kemény szélben a csikódeszkákat is leszedte, és a csupasz vitorlákkal őrölt tovább. Előfordult, hogy naponta ötször-hatszor is meg kellett ismételnie a fel- és levásznalást.
Forrás: Magyar Néprajz III.: Szélmalmok (külső oldal, új lapon nyílik)
6. Mit jelzett sok vízimalomban a kisgarat aljára függesztett csörgő?
Helyes válasz: Hogy kifogyott az őrölnivaló
A gabonát a malomkövek fölötti nagygaratba öntötték, alatta a folyton rázkódó kisgarat adagolta egyenletesen a felső kő nyílásába. A zsinóron vagy dróton függő csörgő jelezte a molnárnak, ha kiürült a garat.
Forrás: Magyar Néprajz III.: Vízimalmok (külső oldal, új lapon nyílik)
7. Jellemzően mekkora részt vett ki vámként a molnár az őrlendő gabonából a 20. század első felében?
Helyes válasz: A tizedét
A malom jövedelme a vámból származott: a molnár vámszedő edénnyel, például finakkal vette ki a gabonából. A mértékét hatósági előírás szabta meg, és a 19. század első évtizedeiben sűrűn változott: a Jász-Kun kerületben 1816-ban az őrölnivaló 18., 1838-ban a 11. részét vehették el vámként.
Forrás: Magyar Néprajz III.: Vízimalmok; Molnármesterség (külső oldal, új lapon nyílik)
8. A 16–17. században hány sertést kellett a molnárnak rendszerint a földesúr számára hizlalnia?
Helyes válasz: Ahány kerékre járt a malom
A kötelességet a malomporral, a szétporló liszt- és dercehulladékkal teljesítették. A malompor a molnár saját disznóit is hizlalta: a legkülönb hízók többnyire a molnárok háza tájáról kerültek ki.
Forrás: Magyar Néprajz III.: Molnármesterség (külső oldal, új lapon nyílik)
9. Mi volt a győri molnárgazda kislegényének a dolga az őrlés mellett?
Helyes válasz: Ő végezte a főzést
A győri molnárgazda három legényt és egy inast is tartott, és mindegyiknek megvolt a maga dolga. Az öreglegény felelt az őrlésért és a malom téli rendbetételéért, a kislegény őrölt és főzött, a főjáró legény megrakta a dereglyét, a lógósnak is nevezett inas a dereglyét húzó lovat vezette.
Forrás: Magyar Néprajz III.: Molnármesterség (külső oldal, új lapon nyílik)
10. Hol épült fel 2007 és 2010 között Magyarország utolsó hajómalmának működő rekonstrukciója?
Helyes válasz: Ráckevén
A hazai hajómalmokat két összekapcsolt hajótestre építették, köztük forgott a vízikerék. Az 1950-es évek dunai árvizei után egyedül a ráckevei malom maradt fenn; működő rekonstrukciója korabeli dokumentumok, fotók, rajzok és Mendele Ferenc felmérései alapján, közösségi összefogással készült.
Forrás: Ráckeve Város honlapja: Ráckevei Hajómalom (külső oldal, új lapon nyílik)
Ezek is érdekelhetnek
Régi magyar mértékegységek: rőf, négyszögöl, akó és mázsa
Néhány száz évvel ezelőtt szinte minden nagyobb magyar településnek és vásárhelynek saját mértékrendszere volt, és a mértékek átszámítása a csalásnak is utat nyitott.
Régi magyar mesterségek: bognár, pintér, gölöncsér és korhelyhétfő
A céhek jelképe egy láda volt: a céhládában őrizték az iratokat, az értékeket és a pénzt, a céh minden jelentős eseménye a nyitott láda előtt zajlott, és szokás lett magát a céhet is céhládának nevezni.
Egyiptomi építkezés kvíz: piramisok, lakóházak és kőfaragó szerszámok
Asszuánban máig ott fekszik egy félbehagyott kőóriás, egy sírfalfestményen pedig jól látszik, hogyan segítették a nehéz terhek húzóinak munkáját.
Hirdetés