
Sherlock Holmes az eredeti könyvekben: a nyomozó, a módszer és a kánon
Sherlock Holmes 1887-ben lépett először az olvasók elé, a szerző pedig egy idő után szívesebben írt volna komolyabb műveket.
Klasszikus és kortárs művek, híres első mondatok, szereplők és szerzők. A kötelező olvasmányok visszatérnek.
13 kvíz ebben a kategóriában · mindegyik 10 kérdés
A magyar irodalom egyetlen Nobel-díjat kapott: Kertész Imre 2002-ben. A világirodalmi kánonban viszont több magyar mű is jelen van fordításban, Madách Az ember tragédiájától Molnár Ferenc A Pál utcai fiúkjáig — utóbbi Olaszországban és Japánban évtizedek óta iskolai alapmű.
A kötelező olvasmányok mögött gyakran meglepő tények állnak. Jókai Mór életműve több mint száz kötet, Petőfi Sándor huszonhat évesen tűnt el a segesvári csatatéren, és az addig írt életműve is nagyobb, mint sok pályatársáé egy egész élet alatt. Az Egri csillagok Gárdonyi Gézája újságíróként kezdte, és a regényhez a helyszínen gyűjtött anyagot.
A világirodalom nagyjai sem viselkedtek úgy, ahogy az iskolai kép sugallja. Kafka a művei elégetését kérte a barátjától, aki ehelyett kiadta őket. Agatha Christie regényeiből több példány kelt el, mint bármely más regényíróéból. A kategória kvízei ezekre az élettörténetekre és szövegekre kérdeznek rá.
A magyar irodalom formai teljesítményei nemzetközi mércével is kiemelkednek. Arany János balladái tömörségükben a skót és angol népballadákkal versenyeznek, Weöres Sándor pedig olyan verstani formákat írt magyarul, amiket előtte a nyelvben nem próbált senki. A műfordítás külön hagyomány: sok világirodalmi mű magyar változata önálló irodalmi értékkel bír.
A regények keletkezése is sokat elárul. Sok 19. századi nagyregény folytatásokban, újságban jelent meg, ezért van bennük annyi fordulat és fejezetvégi feszültség — a szerzőt hetente kellett olvasni. Dickens, Dumas és Jókai egyaránt így dolgozott, és a szerkezet ma is érezhető a szövegeken.

Sherlock Holmes 1887-ben lépett először az olvasók elé, a szerző pedig egy idő után szívesebben írt volna komolyabb műveket.

A magyar irodalom legismertebb kezdősorai között van, amelyik egy tűző nyári nappal indul, és van regény, amely két patakban fürdőző gyerekkel kezdődik.

Nyilas Misi debreceni kollégiuma, Tutajos nádasai és a Senki szigete: a kötelező olvasmányok helyszínei sokáig velünk maradnak.

Petőfi 1842-től használta a ma ismert nevét, egyik nagy költőtársa pedig egy évtizeden át vidéki gimnáziumban tanított.

Dömdödöm egyetlen szót ismer, Süsü azért indul világgá, mert nem hajlandó félelmetes lenni, és Boribon Japánban is népszerű.

Esti Kornél a szerzője kalandvágyó, szabad szájú másik énje, Szeredás Emerenc pedig a magyar irodalom egyik legkülöncebb házvezetőnője.

Van vers, amelynek minden szakasza ugyanazzal a sorral zárul, és van, amelyben a hazatérő fiú nagy szónoklatából egy szó sem jön ki a torkán.

Louisa May Alcott a Kisasszonyok nővéreit a saját testvéreiről mintázta, Jack London pedig maga is megjárta a Klondike aranymezőit.

A világirodalom egyik leghíresebb nyitánya mindössze három szóból áll, egy spanyol regény első mondata pedig a köznyelvben szinte szállóigévé vált.

A kincses sziget egy esős nyaraláson, egy kisfiúval közösen rajzolt térképből nőtt ki, Tarzan megalkotója pedig soha életében nem járt Afrikában.

Az Óz, a csodák csodája rubinpiros cipője a könyvben még ezüstből volt.

Faulkner térképet is rajzolt kitalált megyéjéhez, és a sarkába egyedüli tulajdonosként írta be magát.

A Mark Twain álnév a Mississippi gőzhajósainak mélységjelző kifejezéséből ered.
Hirdetés
Kötelező olvasmányok, magyar költők, versek, regényhősök és mesehősök, valamint világirodalmi kezdőmondatok, szerzők, adaptációk és kalandregények.
Igen. A kötelező olvasmányok szereplőiről külön kvíz szól, és a magyar regényhősökről, illetve versekről szóló kvízek is sok kötelező olvasmányt érintenek.
Igen: híres kezdőmondatok, regényhősök, szerzők, filmadaptációk és kalandregények is szerepelnek köztük.