Fotó: Unknown authorUnknown author · Public domain · Wikimedia Commons
Ókori találmányok: antiküthérai szerkezet, római beton és gőzgömb
Az antiküthérai szerkezetet 1901-ben egy görög hajóroncs mélyéről hozták felszínre. A római beton olyan tartósnak bizonyult, hogy egyes építmények kétezer év után is állnak.
Kvíz indításaA kvíz 10 kérdése
Ezek a kérdések várnak rád. A megoldások, a magyarázatok és a források a lista alatt, összecsukva találhatók — a játékot nem rontják el.
- 1.Mit nevezünk arkhimédészi csavarnak?
- A)A hajók orrába épített csavarmenetes kormányt
- B)Kőfaragáshoz használt fúrószerszámot
- C)Csillagok helyzetét mérő szögmérőt
- D)Csőben forgó spirált, amellyel vizet lehet magasabbra emelni
- 2.Miből készült az ókori Egyiptom legfontosabb írófelülete?
- A)Nyírfakéregből
- B)A papirusznövény szárából
- C)Rizspépből préselve
- D)Állatbőrből, pergamenként
- 3.Mi az antiküthérai szerkezet?
- A)Hajókormányzó mechanizmus
- B)Nagy pontosságú kétkarú súlymérleg
- C)Fogaskerekes csillagászati számológép
- D)Öntözőrendszer vezérlőegysége
- 4.Mitől lett különleges a római beton, az opus caementicium?
- A)A hozzákevert vulkáni hamutól
- B)A több éves szárítási időtől
- C)A finomra őrölt márványportól
- D)A belé kovácsolt vasbetétektől
- 5.Melyik római épület kupolája ma is a világ legnagyobb, betétvas nélküli betonkupolája?
- A)A Colosseumé
- B)A Pantheoné
- C)Az Angyalváré
- D)A Traianus-piacé
- 6.Milyen szerkezettel emelték a rómaiak a nagy építőköveket?
- A)Vízikerékkel működtetett emelővel
- B)Léggömbökkel könnyítve
- C)Kizárólag hosszú földrámpákkal
- D)Csigasoros daruval, amelyet taposókerék hajtott
- 7.Mire használták a görögök és a rómaiak a klepszidrát?
- A)Az idő mérésére
- B)Vízszűrésre
- C)Öntözésre
- D)Súlymérésre
- 8.Mi volt a shaduf, amelyet az egyiptomi földeken használtak?
- A)Nagy szemű, nádkeretes halászháló
- B)Ekefajta a nedves földhöz
- C)Gabonacséplő szerszám
- D)Ellensúlyos vízemelő gém
- 9.Melyik újítás tette olcsóvá és tömegessé az üvegedényeket az i. e. első században?
- A)Az üvegcsiszolás
- B)A síküveg öntése
- C)Az üvegfúvás
- D)Az ólomüveg
- 10.Ki írta le az aeolipilát, a gőz erejétől pörgő fémgömböt?
- A)Alexandriai Hérón
- B)Ktészibiosz
- C)Arkhimédész
- D)Eratoszthenész
A kvíz forrásai
- · Encyclopaedia Britannica, „Archimedes screw” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
- · British Museum, papirusz-gyűjtemény (külső oldal, új lapon nyílik)
- · National Archaeological Museum, Athén — Antikythera-gyűjtemény
- · Encyclopaedia Britannica, „Roman concrete” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Encyclopaedia Britannica, „Pantheon” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Encyclopaedia Britannica, „crane (machine)” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Encyclopaedia Britannica, „clepsydra” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Encyclopaedia Britannica, „shadoof” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
- · The Corning Museum of Glass, az üvegfúvás története
- · Encyclopaedia Britannica, „Heron of Alexandria” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
Megoldások, magyarázatok és források — kattints az elrejtésükhöz
1. Mit nevezünk arkhimédészi csavarnak?
Helyes válasz: Csőben forgó spirált, amellyel vizet lehet magasabbra emelni
A ferdén megdöntött csőben forgatott spirál minden fordulatnál felfelé tereli a vizet. A megoldás annyira jól működik, hogy hasonló elven ma is építenek szivattyúkat.
Forrás: Encyclopaedia Britannica, „Archimedes screw” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
2. Miből készült az ókori Egyiptom legfontosabb írófelülete?
Helyes válasz: A papirusznövény szárából
A szár belsejét vékony csíkokra vágták, két rétegben keresztben egymásra fektették, majd összepréselték és simára csiszolták. A növény neve nyomán kapta a nevét a mai papír is.
Forrás: British Museum, papirusz-gyűjtemény (külső oldal, új lapon nyílik)
3. Mi az antiküthérai szerkezet?
Helyes válasz: Fogaskerekes csillagászati számológép
Egy hajóroncsból került elő 1901-ben, és több tucat bronz fogaskerék működteti. Követte a Nap és a Hold mozgását, sőt a görög versenyjátékok négyéves ciklusát is — hasonlóan összetett szerkezet csak jóval később készült újra.
Forrás: National Archaeological Museum, Athén — Antikythera-gyűjtemény
4. Mitől lett különleges a római beton, az opus caementicium?
Helyes válasz: A hozzákevert vulkáni hamutól
A Nápolyi-öböl környékéről bányászott vulkáni hamut mésszel és vízzel keverve olyan kötőanyagot kaptak, amely tengervízben is megszilárdult. Ezért állnak ma is római kikötőgátak, amelyeket kétezer éve mos a hullám.
Forrás: Encyclopaedia Britannica, „Roman concrete” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
5. Melyik római épület kupolája ma is a világ legnagyobb, betétvas nélküli betonkupolája?
Helyes válasz: A Pantheoné
A 43 méteres átmérőjű kupola anyaga felfelé haladva egyre könnyebb: alul tömör kőzúzalék, a tetején szinte súlytalan habkő. A közepén nyitott kerek nyílás, az oculus adja a fényt — és esőben be is ázik.
Forrás: Encyclopaedia Britannica, „Pantheon” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
6. Milyen szerkezettel emelték a rómaiak a nagy építőköveket?
Helyes válasz: Csigasoros daruval, amelyet taposókerék hajtott
A taposókerékben lépkedő emberek ereje a csigasoron sokszorozódott, így néhányan is tonnás terhet mozgattak. Egy ilyen daru részletes ábrázolása a római Haterius-síremlék domborművén maradt fenn.
Forrás: Encyclopaedia Britannica, „crane (machine)” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
7. Mire használták a görögök és a rómaiak a klepszidrát?
Helyes válasz: Az idő mérésére
Az edényből egyenletesen kicsorgó víz mérte a múló időt. Az athéni bíróságokon a felszólalások hosszát is ezzel szabták meg: ha elfogyott a víz, a beszédnek vége volt.
Forrás: Encyclopaedia Britannica, „clepsydra” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
8. Mi volt a shaduf, amelyet az egyiptomi földeken használtak?
Helyes válasz: Ellensúlyos vízemelő gém
Egy állványra fektetett hosszú rúd egyik végén vödör, a másikon nehezék: az ellensúly miatt szinte erőfeszítés nélkül lehetett vizet emelni a Nílusból a csatornákba. A megoldás annyira jó, hogy a Közel-Kelet egyes vidékein a huszadik században is használták.
Forrás: Encyclopaedia Britannica, „shadoof” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
9. Melyik újítás tette olcsóvá és tömegessé az üvegedényeket az i. e. első században?
Helyes válasz: Az üvegfúvás
A Földközi-tenger keleti partvidékén jöttek rá, hogy a megolvadt üveget fémcső végén fel lehet fújni. Ettől kezdve gyorsan, sorozatban készültek az edények, és az üveg kikerült a luxuskategóriából a hétköznapi háztartásokba.
Forrás: The Corning Museum of Glass, az üvegfúvás története
10. Ki írta le az aeolipilát, a gőz erejétől pörgő fémgömböt?
Helyes válasz: Alexandriai Hérón
Hérón az első században, Alexandriában írta le: a felforralt víz gőze két hajlított csövön távozott a gömbből, és forgásba hozta. A szerkezet azonban látványosság maradt, munkagépet soha nem építettek belőle.
Forrás: Encyclopaedia Britannica, „Heron of Alexandria” szócikk (külső oldal, új lapon nyílik)
Ezek is érdekelhetnek
Régi magyar mértékegységek: rőf, négyszögöl, akó és mázsa
Néhány száz évvel ezelőtt szinte minden nagyobb magyar településnek és vásárhelynek saját mértékrendszere volt, és a mértékek átszámítása a csalásnak is utat nyitott.
Régi magyar mesterségek: bognár, pintér, gölöncsér és korhelyhétfő
A céhek jelképe egy láda volt: a céhládában őrizték az iratokat, az értékeket és a pénzt, a céh minden jelentős eseménye a nyitott láda előtt zajlott, és szokás lett magát a céhet is céhládának nevezni.
Egyiptomi építkezés kvíz: piramisok, lakóházak és kőfaragó szerszámok
Asszuánban máig ott fekszik egy félbehagyott kőóriás, egy sírfalfestményen pedig jól látszik, hogyan segítették a nehéz terhek húzóinak munkáját.
Hirdetés