Mit jelentett a vékás föld?

Egy véka vetőmaggal bevethető földet

Egy nap alatt felszántható földet

Egy véka gabonát termő földet

Egy véka gabonáért bérelt földet

Kvíz a régi magyar mértékegységekről: rőf, négyszögöl, akó és mázsa

Fotó: GabrielleMerk · CC BY-SA 4.0 · Wikimedia Commons

Régi magyar mértékegységek: rőf, négyszögöl, akó és mázsa

A Kvízidő szerkesztősége2026. szeptember 28.10 kérdésHaladó szint⏱ kb. 3 perc

Néhány száz évvel ezelőtt szinte minden nagyobb magyar településnek és vásárhelynek saját mértékrendszere volt, és a mértékek átszámítása a csalásnak is utat nyitott. A hosszmértékek közül több az emberi testről kapta a méretét, mint a láb és az arasz. A vásárokon és a piacokon a sokféle, bizonytalan mérték gyakran alkudozásra adott okot.

Kvíz indítása

A kvíz 10 kérdése

Ezek a kérdések várnak rád. A megoldások, a magyarázatok és a források a lista alatt, összecsukva találhatók — a játékot nem rontják el.

A kvíz forrásai

Megoldások, magyarázatok és források — kattints az elrejtésükhöz

1. Mit mértek elsősorban rőffel?
Helyes válasz: Szövetet és posztót
A rőf hosszát a kar hosszáról vették, a mell közepétől a kinyújtott kar hüvelykujjának hegyéig, és főleg szöveteket, posztót, szalagot mértek vele. A Magyarországon is használt osztrák rőf nagyjából 78 centiméter volt.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: rőf, réf (külső oldal, új lapon nyílik)
2. Melyik napon lépett életbe Magyarországon a méterrendszer?
Helyes válasz: 1876. január 1-jén
A métermértéket az 1874. évi VIII. törvénycikk hozta be, az új mértékrendszer pedig 1876. január 1-jén lépett életbe. Ettől kezdve a közforgalomban – néhány kivétellel – csak hitelesített és bélyegzett új mértékeket lehetett használni: a szabálytalan mérőeszközt elkobozhatták, és 100 forintig terjedő bírság is járhatott érte.
Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár: Mértéketalonok az Országos Levéltárban (külső oldal, új lapon nyílik)
3. Nagyjából hány négyzetméter volt a bécsi négyszögöl?
Helyes válasz: Kb. 3,6 négyzetméter
A négyszögöl egy öl oldalú négyzet: a métermértéket bevezető törvény szerint a bécsi öl 1,89648 méter, a bécsi négyszögöl 3,5966 négyzetméter volt. Egy öl hat lábat tett ki, és ölnek hívták azt a két lécből derékszögben összeállított eszközt is, amellyel a földet mérték.
Forrás: Ezer év törvényei: 1874. évi VIII. törvénycikk (külső oldal, új lapon nyílik)
4. Mit jelentett a vékás föld?
Helyes válasz: Egy véka vetőmaggal bevethető földet
A vékás, a köblös és a mérős föld eredetileg azt jelölte, mennyi vetőmagot bír meg a terület: egy vékás földbe egy véka vetőmag került. Maga a véka főleg búza, rozs és árpa mérésére szolgált, nagysága vidékenként változott, általában 25 és 35 liter között.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: véka (külső oldal, új lapon nyílik)
5. Hány latból állt a régi font?
Helyes válasz: Harminckettőből
A font 32 latból állt, a lat tehát a font harmincketted része volt. A lat szót a németből vettük át, és az arany meg az ezüst mérésénél is használták: ott a márka tizenhatod részét jelentette.
Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár: Súlymérték (külső oldal, új lapon nyílik)
6. Nagyjából hány liter volt a 64 iccés magyar akó?
Helyes válasz: Kb. 54 liter
A magyar akót a 19. század elejétől 64 iccével számolták, ez 54,3 liter, a bécsi akó pedig a métermértéket bevezető törvény szerint 56,59 liter volt. Az akó eredetileg bor tartására szolgáló, vasabroncsos hordót jelentett, és a hordós borkereskedelemben volt a legfontosabb mérték.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: borűrmértékek (külső oldal, új lapon nyílik)
7. Minek a mérésére használták főleg a markot mint hosszmértéket?
Helyes válasz: A lovak nagyságának
A marok négy hüvelyknyi hosszmérték volt, és főleg a lovak nagyságát mérték vele. A métermértéket bevezető törvény külön „ló-mérték” megjelöléssel sorolta fel, és 10,536 centiméterben adta meg.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: marok (külső oldal, új lapon nyílik)
8. Nagyjából hány kilogramm volt a bécsi mázsa?
Helyes válasz: Kb. 56 kilogramm
A métermértéket bevezető törvény szerint a bécsi mázsa 56,006 kilogramm volt, mert száz bécsi fontból állt, egy bécsi font pedig 0,56006 kilogrammot nyomott. A mázsa nevét a méterrendszer is megtartotta, de már 100 kilogrammra.
Forrás: Ezer év törvényei: 1874. évi VIII. törvénycikk (külső oldal, új lapon nyílik)
9. Egy nagyobb mértéknek mekkora részét jelentette a fertály?
Helyes válasz: A negyedét
A német eredetű fertály negyedrészt jelentett: gabonamértékként rendszerint a mérő vagy a köböl negyedét, súlymértékként a régi mázsa negyedét – Szentesen egy fertály 25 fontot nyomott. Így nevezték a negyedtelket, az óranegyedet és az évnegyedet is.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: fertály (külső oldal, új lapon nyílik)
10. Mit kellett a méterrendszer bevezetése után is a régi mértékkel megadni a szerződésekben?
Helyes válasz: A földterület nagyságát
A métermértéket bevezető törvény kivételt tett: a földterület nagyságát a szerződésekben és más magánokiratokban továbbra is a régi mértékkel kellett megadni, az új mértéket legfeljebb mellé lehetett írni. A telekkönyvi bejegyzések is a régi szabályok szerint készültek, és a területmérésben – például az ország kataszteri felmérésénél – még sokáig négyszögölben és holdban adták meg az értékeket.
Forrás: Ezer év törvényei: 1874. évi VIII. törvénycikk (külső oldal, új lapon nyílik)

Ezek is érdekelhetnek

🏛️ Történelem

Régi magyar mesterségek: bognár, pintér, gölöncsér és korhelyhétfő

A céhek jelképe egy láda volt: a céhládában őrizték az iratokat, az értékeket és a pénzt, a céh minden jelentős eseménye a nyitott láda előtt zajlott, és szokás lett magát a céhet is céhládának nevezni.

10 kérdésHaladó