Fotó: Csanády · Public domain · Wikimedia Commons
Magyar népmesék: Fehérlófia, táltos ló, égig érő fa és mesemondók
A népmesében egy esztendő olykor mindössze három napig tart, a hős gyakran három fiútestvér közül kerül ki, és a feladatot is háromszor kell elvégeznie. Kriza János már 1842-ben előfizetési felhívást bocsátott ki a Vadrózsák című székely népköltési gyűjteményére, a kötet mégis csak 1863-ban jelent meg. Benedek Elek meséi ponyván, iskoláskönyvekben és kalendáriumokban is megjelentek, és nagy hatással voltak a 20. századi népi mesemondókra.
Kvíz indításaA kvíz 10 kérdése
Ezek a kérdések várnak rád. A megoldások, a magyarázatok és a források a lista alatt, összecsukva találhatók — a játékot nem rontják el.
- 1.Egy mondás szerint milyen a mese a kezdő- és a záróformula nélkül?
- A)Mint a leves só nélkül
- B)Mint a szekér kerék nélkül
- C)Mint a tehén madzag nélkül
- D)Mint a kalács mazsola nélkül
- 2.Kiktől származik Gaal György kéziratos meselejegyzéseinek egy része?
- A)Magyar közkatonáktól
- B)Falusi tanítóktól
- C)Vándorló mesterlegényektől
- D)Dunai hajósoktól
- 3.Ki hozza vissza Fehérlófiát az alvilágból, miután hűtlen társai ott hagyják?
- A)Egy táltos csikó
- B)A Szél anyja
- C)A bakarasznyi törpe
- D)Egy griffmadár
- 4.Mi volt a mesebíró dolga a téli mesemondó estéken?
- A)Pontozta a mesemondókat, és kihirdette a győztest
- B)Ügyelt rá, hogy egy mese se ismétlődjön
- C)Ő mondta el a mese kezdő- és záróformuláját
- D)Kimondta, igazat mondott-e a mesemondó
- 5.Mit kér a kismadár a kórótól Arany László híres láncmeséjében?
- A)Hogy adjon neki magot
- B)Hogy rejtse el a héja elől
- C)Hogy ringassa
- D)Hogy engedje fészket rakni
- 6.Kinek a meséivel indította el Ortutay Gyula a mesemondók egyéniségének kutatását?
- A)Fedics Mihály
- B)Pandur Péter
- C)Palkó Józsefné
- D)Tombácz János
- 7.Mit felel a mesehős, amikor táltos lova megkérdezi: „Hogy menjünk, édes gazdám, mint a szél, vagy mint a gondolat?”
- A)Mint a gondolat, hogy utolérjük a sárkányt
- B)Úgy, hogy a sárkány meg ne hallja a lépteinket
- C)Mint a szél, hogy senki meg ne lásson
- D)Úgy, hogy se tebenned, se énbennem hiba ne essék
- 8.Mi célból kérdezte meg a mesemondó a kaszárnyában két mese között: „Csont?”
- A)Így jelezte, hogy megéhezett a mesélésben
- B)Így tudta meg, ébren vannak-e még a hallgatók
- C)Így figyelmeztetett, hogy közeleg a tiszt
- D)Így adta tudtul, hogy a mese hazugság volt
- 9.Ámi Lajos mesemondó szerint miért görbült meg az ég alatt az égig érő fa?
- A)Nem bírta beszakítani az arany égboltot
- B)Lehúzták az ágait a nehéz aranyalmák
- C)A sárkány rácsavarodott a tetejére
- D)Meghajlította a hetedik égi szélvész
- 10.Melyik szervezet felhívására ünnepelték 2005. szeptember 30-án először a népmese napját?
- A)A Magyar Néprajzi Társaság
- B)A Petőfi Irodalmi Múzeum
- C)A Magyar Olvasástársaság
- D)A Magyar Írószövetség
A kvíz forrásai
- · Magyar néprajzi lexikon: mesekeret, mesefoglalat (külső oldal, új lapon nyílik)
- · ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja: Gaal György – „a magyar mesevilág első fölfedezője” (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: Fehérlófia; Arany László: Magyar népmesék (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: mesebíró; Furicz János (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: kóró és a kismadár, a; Arany László: Magyar népmesék (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: Fedics Mihály; Magyar Néprajz V.: Kutatástörténet (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: mesei sztereotípia; Magyar Néprajz V.: A népmese mint népköltészeti műfaj (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: Csont? – Leves, csont–hús, gulyás–paprikás; Magyar Néprajz V. (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: égig érő fa; Ámi Lajos; Erdész Sándor: Ámi Lajos meséi (bevezető) (külső oldal, új lapon nyílik)
- · OSZK Jeles napok: A magyar népmese napja; Könyv és Nevelés, 2025/2 (külső oldal, új lapon nyílik)
Megoldások, magyarázatok és források — kattints az elrejtésükhöz
1. Egy mondás szerint milyen a mese a kezdő- és a záróformula nélkül?
Helyes válasz: Mint a tehén madzag nélkül
A mesemondók szerint a kezdő és a záró fordulat a mese nélkülözhetetlen része: bevezeti a hallgatót a mesevilágba, a végén pedig visszavezeti a hétköznapokba. A marosmagyarói Büszke Kocsis Miklós úgy tartotta, hogy bármely történetből mese lesz, ha „Egyszer volt, hol nem volt…” a kezdete, és „Ma is élnek, ha meg nem haltak” a vége.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: mesekeret, mesefoglalat (külső oldal, új lapon nyílik)
2. Kiktől származik Gaal György kéziratos meselejegyzéseinek egy része?
Helyes válasz: Magyar közkatonáktól
Gaal György kéziratos meselejegyzéseinek egy része közkatonáktól származik, akik a meséket részben saját kezűleg írták le – a katonai szolgálat a mesélés fontos és rendszeres alkalma volt. Gaal 1822-ben Bécsben, német nyelven adta ki az első magyar mesegyűjteményt, gyűjtésének nagyobb része azonban haláláig kéziratban maradt.
3. Ki hozza vissza Fehérlófiát az alvilágból, miután hűtlen társai ott hagyják?
Helyes válasz: Egy griffmadár
Fehérlófia megóvja a griffmadár fiókáit – Arany László változatában a szűrével takarja be őket a zápor elől –, ezért az anyamadár hálából felviszi a felső világba. A Fehérlófia-mese egyike legnépszerűbb meséinknek, változatainak száma meghaladja az ötvenet.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: Fehérlófia; Arany László: Magyar népmesék (külső oldal, új lapon nyílik)
4. Mi volt a mesebíró dolga a téli mesemondó estéken?
Helyes válasz: Ügyelt rá, hogy egy mese se ismétlődjön
A mesebíró tartotta számon, hogy a mesemondó egy télen belül ne mondja el kétszer ugyanazt a mesét. Tiszabökényben Vincze László ügyelt így arra, hogy Furicz János kukoricatöréstől a tavaszi mezei munkák kezdetéig egyetlen mesét se ismételjen – a feljegyző szerint Furicz a meséit mindig szóról szóra ugyanúgy mondta el.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: mesebíró; Furicz János (külső oldal, új lapon nyílik)
5. Mit kér a kismadár a kórótól Arany László híres láncmeséjében?
Helyes válasz: Hogy ringassa
A kóró nem hajlandó ringatni, ezért a kismadár sorra hiába kéri a kecskét, a farkast, a falut, a tüzet, a vizet és a bikát, míg végül visszafelé megindul a lánc, és a kóró is ringatja. Arany László meséje meséskönyvek és iskoláskönyvek révén vált ismertté az egész magyar nyelvterületen.
6. Kinek a meséivel indította el Ortutay Gyula a mesemondók egyéniségének kutatását?
Helyes válasz: Fedics Mihály
Ortutay Gyula a bátorligeti Fedics Mihály meséinek kiadásával, hanglemezre vételével és a személyéről írt munkáival indította el a paraszti egyéniségkutatást, amely a mesemondó személyiségét állítja a középpontba. A meséket Fedics élete legvégén, 1936 és 1938 között jegyezték le, és az 1940-ben megjelent Fedics Mihály mesél lett az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény első kötete.
7. Mit felel a mesehős, amikor táltos lova megkérdezi: „Hogy menjünk, édes gazdám, mint a szél, vagy mint a gondolat?”
Helyes válasz: Úgy, hogy se tebenned, se énbennem hiba ne essék
Ez a párbeszéd a mesék egyik legismertebb állandó fordulata, a sorsdöntő útra indulás előtt hangzik el. Az ilyen mesei sztereotípiák a mese nyelvi ritmusának pillérei: egy rozsályi mesemondó 6–8 év múlva újra elmondott meséiben is nagyrészt megőrződtek.
8. Mi célból kérdezte meg a mesemondó a kaszárnyában két mese között: „Csont?”
Helyes válasz: Így tudta meg, ébren vannak-e még a hallgatók
Kaszárnyákban és favágó munkások között, esti elalvás előtt a mesemondó így kérdezett rá a hallgatóságra: ha „Leves!” vagy „Hús!” volt a felelet, újabb mesébe kezdett, ha csend, abbahagyta. A szokás a románoknál is ismert, méghozzá a magyar szavakkal.
9. Ámi Lajos mesemondó szerint miért görbült meg az ég alatt az égig érő fa?
Helyes válasz: Nem bírta beszakítani az arany égboltot
Ámi Lajos szerint az ég boltja „tiszta vont aranybul” van – villámláskor ennek a fényét látjuk –, és ezt az égig érő fa sem tudta beszakítani, ezért görbült meg alatta tizenháromszor. A Szamosszegen élt mesemondó meséit Erdész Sándor gyűjtötte, és 1968-ban három kötetben adta ki.
10. Melyik szervezet felhívására ünnepelték 2005. szeptember 30-án először a népmese napját?
Helyes válasz: A Magyar Olvasástársaság
A Magyar Olvasástársaság 2005 tavaszán fordult felhívással mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása, és a népmese napját még abban az évben, szeptember 30-án országszerte megünnepelték. Az ötletet egy évvel korábban két százhalombattai nő, Szalay Márta és Kovács Mariann vetette fel, a felhívás pedig Benedek Elek életművére emlékezve hirdette meg az ünnepet.
Forrás: OSZK Jeles napok: A magyar népmese napja; Könyv és Nevelés, 2025/2 (külső oldal, új lapon nyílik)
Ezek is érdekelhetnek
Sherlock Holmes az eredeti könyvekben: a nyomozó, a módszer és a kánon
Sherlock Holmes 1887-ben lépett először az olvasók elé, a szerző pedig egy idő után szívesebben írt volna komolyabb műveket.
Híres első mondatok a magyar irodalomból: versek és regények
A magyar irodalom legismertebb kezdősorai között van, amelyik egy tűző nyári nappal indul, és van regény, amely két patakban fürdőző gyerekkel kezdődik.
Kötelező olvasmányok: Nyilas Misi, Timár Mihály, Tutajos és Bütyök
Nyilas Misi debreceni kollégiuma, Tutajos nádasai és a Senki szigete: a kötelező olvasmányok helyszínei sokáig velünk maradnak.
Hirdetés