
Fotó: RHerczeg · CC BY-SA 3.0 · Wikimedia Commons
A nyelvújítás szavai: légyott, delej, dalabáj és a Mondolat
Kazinczy Ferenc ízetlennek tartotta a pillangó szót, és helyette a lepét ajánlotta. A nyelvújítók elavult szavakat elevenítettek fel, tájszavakat tettek köznyelvivé, új képzőket választottak le, szavakat vontak össze, idegen összetételeket fordítottak le. Szily Kálmán nyelvújítási szótárának mutatója mintegy nyolc és félezer új szót tartalmaz: sok ma is él, a zsiráfra alkotott tevepárduc viszont nem állta ki az idő próbáját.
Kvíz indításaA kvíz 10 kérdése
Ezek a kérdések várnak rád. A megoldások, a magyarázatok és a források a lista alatt, összecsukva találhatók — a játékot nem rontják el.
- 1.Milyen állatot jelentett a hölgy szó a legkorábbi magyar írásos adatokban?
- A)Hattyút
- B)Mókust
- C)Hermelint
- D)Gerlicét
- 2.Melyik francia eredetű szót akarták a nyelvújítók a légyott szóval magyarítani?
- A)Randevú
- B)Matiné
- C)Zsúr
- D)Bál
- 3.Honnan való tájszó volt eredetileg a hullám, mielőtt a nyelvújítás korában köznyelvi szó lett?
- A)Tisza menti
- B)Balaton-melléki
- C)Csallóközi
- D)Velencei-tavi
- 4.Melyik szavunk önállósult a nyelvújítás korában egy ’hangos, zajos veszekedés’ jelentésű ikerszó előtagjából?
- A)Dallam
- B)Ütem
- C)Hangszer
- D)Zene
- 5.Mit jelölt a nyelvújítás kori delej szó, amelyet a dél és az éj összetételével alkottak?
- A)A napfordulót
- B)A mágneses erőt
- C)A sarki fényt
- D)A holdfogyatkozást
- 6.Melyik szó NEM a nyelvújítás -da képzőjével készült?
- A)Óvoda
- B)Uszoda
- C)Csárda
- D)Szálloda
- 7.Melyik szót alkotta meg Vörösmarty Mihály a küld ige származékai közül?
- A)Küldemény
- B)Küldetés
- C)Küldöttség
- D)Küldönc
- 8.Ki alkotta meg a nyelvújítás idején a visszér szót?
- A)Bugát Pál
- B)Verseghy Ferenc
- C)Szemere Pál
- D)Barczafalvi Szabó Dávid
- 9.Melyik madarat nevezték volna a nyelvújítók dalabájnak?
- A)Pacsirtát
- B)Fülemülét
- C)Feketerigót
- D)Kanárit
- 10.Min ülve tart a Parnasszus felé a Mondolat címlapfigurája, akiben a kortársak Kazinczy gúnyképét látták?
- A)Szamáron
- B)Pegazuson
- C)Kecskebakon
- D)Tevén
A kvíz forrásai
- · Új magyar etimológiai szótár: hölgy (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Új magyar etimológiai szótár: légyott (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Új magyar etimológiai szótár: hullám (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Új magyar etimológiai szótár: zene (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Új magyar etimológiai szótár: delej (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Új magyar etimológiai szótár: óvoda (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Új magyar etimológiai szótár: küld (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Új magyar etimológiai szótár: vissz- (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Haza és haladás (Encyclopaedia Humana Hungarica 07): A nyelvújítás módszerei (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Haza és haladás (Encyclopaedia Humana Hungarica 07): A nyelvújítás története (külső oldal, új lapon nyílik)
Megoldások, magyarázatok és források — kattints az elrejtésükhöz
1. Milyen állatot jelentett a hölgy szó a legkorábbi magyar írásos adatokban?
Helyes válasz: Hermelint
A hölgy a legkorábbi, 13. századi adatokban hermelint jelentett, a 16. században már előkelő nőt is. A 18. századra elavult, és a nyelvújítás idején elevenítették fel; egy 1786-os adatban már ’úri, előkelő nő’ a jelentése.
Forrás: Új magyar etimológiai szótár: hölgy (külső oldal, új lapon nyílik)
2. Melyik francia eredetű szót akarták a nyelvújítók a légyott szóval magyarítani?
Helyes válasz: Randevú
A légyott a „légy ott!” felszólításból lett főnév, ’találkát’ jelent, és első adata 1831 előttről való. A randevú magyarítására alkották, a francia rendez-vous és a német Stelldichein mintájára.
Forrás: Új magyar etimológiai szótár: légyott (külső oldal, új lapon nyílik)
3. Honnan való tájszó volt eredetileg a hullám, mielőtt a nyelvújítás korában köznyelvi szó lett?
Helyes válasz: Balaton-melléki
Az etimológiai szótár szerint a hullám eredetileg Balaton-melléki tájszó volt, és a nyelvújítás korában került be a köz- és irodalmi nyelvbe. Ugyanígy lett köznyelvi szó például a barangol, a csalit és a zamat is.
Forrás: Új magyar etimológiai szótár: hullám (külső oldal, új lapon nyílik)
4. Melyik szavunk önállósult a nyelvújítás korában egy ’hangos, zajos veszekedés’ jelentésű ikerszó előtagjából?
Helyes válasz: Zene
A zene a zenebona előtagjából önállósult, első adata 1832-ből való. A zenebona jóval régebbi, már a 15. században megvolt, és tagjai a zeng és a bong tövére mennek vissza.
Forrás: Új magyar etimológiai szótár: zene (külső oldal, új lapon nyílik)
5. Mit jelölt a nyelvújítás kori delej szó, amelyet a dél és az éj összetételével alkottak?
Helyes válasz: A mágneses erőt
A delej mágnest, mágneses erőt jelentett, első adata 1836-ból való. Az utótagnak ’észak’ jelentést tulajdonítottak, mert a mágnestű egyik vége délnek, a másik északnak fordul.
Forrás: Új magyar etimológiai szótár: delej (külső oldal, új lapon nyílik)
6. Melyik szó NEM a nyelvújítás -da képzőjével készült?
Helyes válasz: Csárda
A csárda jövevényszó, főleg a szerbhorvátból került hozzánk. A nyelvújítók a csárdához hasonló régi szavak végét tévesen képzőnek vélték, és ezzel alkották meg az uszodát, az óvodát és a szállodát.
Forrás: Új magyar etimológiai szótár: óvoda (külső oldal, új lapon nyílik)
7. Melyik szót alkotta meg Vörösmarty Mihály a küld ige származékai közül?
Helyes válasz: Küldönc
Az etimológiai szótár szerint a küldönc Vörösmarty Mihály alkotása, első adata 1837-ből való. A többi régebbi: a küldemény első adata 1645-ös, a szintén nyelvújítási küldetés és küldöttség pedig 1790-ben, illetve 1806-ban bukkan fel.
Forrás: Új magyar etimológiai szótár: küld (külső oldal, új lapon nyílik)
8. Ki alkotta meg a nyelvújítás idején a visszér szót?
Helyes válasz: Bugát Pál
Bugát Pál a visszhang és a visszfény típusú összetételek mintájára alkotta a visszeret, mert ezeken az ereken a vér visszaáramlik a szívhez; a szó első adata 1828-ból való. Verseghy Ferenc és Szemere Pál más szavakkal gazdagította a nyelvet: az előbbi az áramlik, az utóbbi az ábránd megalkotója.
Forrás: Új magyar etimológiai szótár: vissz- (külső oldal, új lapon nyílik)
9. Melyik madarat nevezték volna a nyelvújítók dalabájnak?
Helyes válasz: Fülemülét
A dalabáj a fülemüle neve lett volna, de nem állta ki az idő próbáját. Ugyanígy nem maradt fenn a szarvorrú (’orrszarvú’), a popont (’kettőspont’) és a szemcső (’látcső’) sem.
10. Min ülve tart a Parnasszus felé a Mondolat címlapfigurája, akiben a kortársak Kazinczy gúnyképét látták?
Helyes válasz: Szamáron
Az 1813-as Mondolat alapja Szentgyörgyi József kézirata volt, a Kazinczy ellen irányuló részeket Somogyi Gedeon írta hozzá. A címképen trombitáló lantos halad szamárháton a Parnasszus felé, és Kazinczy maga is úgy vélte, hogy Somogyi őt ültette szamárra.
Ezek is érdekelhetnek

Magyar szólások eredete: fabatka, pórul jár, lépre megy, nyakló nélkül
Az első ismert magyar szólásgyűjtemény 1598-ban jelent meg Bártfán: Baranyai Decsi János közel ötezer latin, illetve görög szólásmondás magyar megfelelőit igyekezett megadni benne.

A Nap Kvíze, 1. rész: irodalom, kémia, biológia és sport vegyesen
Verona, Eger, egy hangversenyzongora billentyűzete és a Hold porába nyomott első lábnyom: minden állomás más terepre visz.

A Nap Kvíze: fejszámolás kalkulátor nélkül — százalék, kerület, számsor
Kalkulátor letéve, telefon lefordítva: itt minden számolás fejben zajlik.
Hirdetés