Fotó: Winchester City Council Museums · CC BY-SA 2.0 · Wikimedia Commons
Magyar szólások eredete: fabatka, pórul jár, lépre megy, nyakló nélkül
Az első ismert magyar szólásgyűjtemény 1598-ban jelent meg Bártfán: Baranyai Decsi János közel ötezer latin, illetve görög szólásmondás magyar megfelelőit igyekezett megadni benne. A 18–19. századi gyűjtemények sok szóláshoz anekdotát, mondát fűztek magyarázatul, a 20. századi szóláskutatás viszont ezeket elhagyja, és az eredet magyarázatánál csak művelődés- és nyelvtörténeti dokumentumokra támaszkodik.
Kvíz indításaA kvíz 10 kérdése
Ezek a kérdések várnak rád. A megoldások, a magyarázatok és a források a lista alatt, összecsukva találhatók — a játékot nem rontják el.
- 1.Mi volt a batka, amely a „fabatkát sem ér” szólásban él tovább?
- A)Fából faragott ruhagomb
- B)Csekély értékű pénzérme
- C)Gyerekeknek való fababa
- D)Kisméretű fa ivócsanak
- 2.Mi volt a lép a „lépre megy” szólásban?
- A)Vékony jégréteg
- B)Méhek viaszlépe
- C)Korhadt fapalló
- D)Madárfogó ragacs
- 3.Melyik nyelv kifejezésének tükörfordítása a „bakot lő” szólás?
- A)A németé
- B)A latiné
- C)A franciáé
- D)Az olaszé
- 4.Mi volt a párta a „pártában marad” szólásban?
- A)A menyasszony hozománya
- B)A lányos ház kiskapuja
- C)A hajadon lányok fejdísze
- D)A fonóban ülők lócája
- 5.Mi volt eredetileg a rovás a „sok van a rovásán” szólásban?
- A)Rovásírással írt üzenet
- B)Az adósság fába vágott jelei
- C)A bírói ítéletek jegyzéke
- D)A falubíró büntetőlistája
- 6.Honnan ered a „hűbelebalázs módjára” szólás hűbelebalázsa?
- A)Egy Hübele Balázs nevű vándorlegényről
- B)Egy vásári bábjáték bolondjának nevéből
- C)Egy Hűbele nevű pusztai csárda nevéből
- D)A „hű, bele, Balázs!” biztatásból
- 7.Mit jelentett a pór szó, amely a „pórul jár” szólásban maradt ránk?
- A)Poros országutat
- B)Parasztot, földművest
- C)Hitvány, sovány lovat
- D)Nemesi birtokost
- 8.Miért mondjuk a nyomtalanul eltűnt emberre, hogy „eltűnt, mint a kámfor”?
- A)Mert vízben azonnal feloldódik
- B)Mert a molyok hamar felfalják
- C)Mert igen könnyen elillan
- D)Mert napfényen elszíntelenedik
- 9.Milyen gesztust jelentett a fitty szó, amely a „fittyet hány” szólásban él?
- A)Lekicsinylő ujjcsettintést
- B)Csúfolódó nyelvöltést
- C)Gúnyos vállvonogatást
- D)Sértő hátat fordítást
- 10.Mi volt eredetileg a nyakló a „nyakló nélkül” szólásban?
- A)A korsó szűk nyakának dugója
- B)A kapu fából ácsolt retesze
- C)A kocsis ülésének párnája
- D)A ló nyakára tett szíj
A kvíz forrásai
- · Új magyar etimológiai szótár: batka (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Új magyar etimológiai szótár: lép³ (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Új magyar etimológiai szótár: bak- (baklövés) (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Új magyar etimológiai szótár: párta (külső oldal, új lapon nyílik)
- · A magyar nyelv értelmező szótára: rovás (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Új magyar etimológiai szótár: hűbelebalázs (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Új magyar etimológiai szótár: pór (külső oldal, új lapon nyílik)
- · A magyar nyelv értelmező szótára: kámfor (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Új magyar etimológiai szótár: fitty (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Új magyar etimológiai szótár: nyakló (külső oldal, új lapon nyílik)
Megoldások, magyarázatok és források — kattints az elrejtésükhöz
1. Mi volt a batka, amely a „fabatkát sem ér” szólásban él tovább?
Helyes válasz: Csekély értékű pénzérme
A batka a 16. században rövid ideig használt, csekély értékű, csehországi eredetű pénz volt, a neve is cseh jövevényszó. A fa- előtag a fémből vert pénzzel szembeni értéktelenségre utal – ugyanígy lett a fapénz és a fagaras is ’értéktelen pénz’.
Forrás: Új magyar etimológiai szótár: batka (külső oldal, új lapon nyílik)
2. Mi volt a lép a „lépre megy” szólásban?
Helyes válasz: Madárfogó ragacs
A lép főleg a fagyöngy bogyóiból főzött ragadós anyag volt: ezzel kenték be a vesszőt, amellyel kisebb madarakat fogtak. Átvitt, ’csapda, amellyel valakit rászednek’ értelme már 1584-ben adatolt; a szó szláv jövevényszó, nem azonos a lép szervnévvel.
Forrás: Új magyar etimológiai szótár: lép³ (külső oldal, új lapon nyílik)
3. Melyik nyelv kifejezésének tükörfordítása a „bakot lő” szólás?
Helyes válasz: A németé
A „bakot lő” ’hibát vét’ a német einen Bock schießen tükörfordítása, első magyar adata 1796-ból való. Belőle lett a baklövés főnév, abból pedig rövidüléssel a bizalmas baki.
Forrás: Új magyar etimológiai szótár: bak- (baklövés) (külső oldal, új lapon nyílik)
4. Mi volt a párta a „pártában marad” szólásban?
Helyes válasz: A hajadon lányok fejdísze
A párta a hajadon lányok díszes fejéke volt, a leányság jelképe; a szó a középfelnémet borte ’szalag, szegély’ átvétele. Jelképes értelmében ma már csak a „pártában marad” ’hajadon marad’ szólásban él.
Forrás: Új magyar etimológiai szótár: párta (külső oldal, új lapon nyílik)
5. Mi volt eredetileg a rovás a „sok van a rovásán” szólásban?
Helyes válasz: Az adósság fába vágott jelei
A rovás bemetszett jelekkel ellátott bot vagy deszka volt, a számvitel régies eszköze, amelyen a tartozást is számon tartották – nem azonos a rovásírással. A szólás jelentése ennek megfelelően az, hogy valaki sokkal tartozik, vagy sok hiba terheli.
Forrás: A magyar nyelv értelmező szótára: rovás (külső oldal, új lapon nyílik)
6. Honnan ered a „hűbelebalázs módjára” szólás hűbelebalázsa?
Helyes válasz: A „hű, bele, Balázs!” biztatásból
A szó a „hű, bele, Balázs!” ’rajta, Balázs!’ szólásból forrt össze: a hű és a bele egyetlen hangsúly alá került, önálló jelentésük elhomályosult, végül a Balázs név is köznévvé vált. A „hűbelebalázs módjára” ’meggondolatlan, szeleburdi ember módjára’ 1846 óta adatolt.
Forrás: Új magyar etimológiai szótár: hűbelebalázs (külső oldal, új lapon nyílik)
7. Mit jelentett a pór szó, amely a „pórul jár” szólásban maradt ránk?
Helyes válasz: Parasztot, földművest
A pór parasztot, földművest jelentett, a német Bauer bajor-osztrák megfelelőjéből vettük át. Ragos alakja, a pórul ma már csak a „pórul jár” ’ráfizet, a rövidebbet húzza’ szólásban használatos, amely 1748 óta adatolt.
Forrás: Új magyar etimológiai szótár: pór (külső oldal, új lapon nyílik)
8. Miért mondjuk a nyomtalanul eltűnt emberre, hogy „eltűnt, mint a kámfor”?
Helyes válasz: Mert igen könnyen elillan
A kámfor igen könnyen illó, jellegzetes szagú, kristályos szénvegyület, a hasonlat „elillant, mint a kámfor” alakban is él. A szó vándorszó, végső forrása az óind kapūram; kámfor alakja német közvetítéssel került hozzánk.
Forrás: A magyar nyelv értelmező szótára: kámfor (külső oldal, új lapon nyílik)
9. Milyen gesztust jelentett a fitty szó, amely a „fittyet hány” szólásban él?
Helyes válasz: Lekicsinylő ujjcsettintést
A fitty a lekicsinylés jeléül két ujjal való csettintést jelentett, valószínűleg a ’két ujjal csettint’ jelentésű fittyent igéből vonták el. A „fittyet hány” ’ügyet sem vet rá, semmibe sem veszi’ már a 16. század közepén adatolt.
Forrás: Új magyar etimológiai szótár: fitty (külső oldal, új lapon nyílik)
10. Mi volt eredetileg a nyakló a „nyakló nélkül” szólásban?
Helyes válasz: A ló nyakára tett szíj
A nyakló a ló nyakához és a kocsirúdhoz erősített szíj, kötél vagy lánc volt: ezzel irányította, tartotta vissza és fékezte a ló a szekeret. A szó ma főleg a „nyakló nélkül” ’mértéktelenül, gátlástalanul’ szólásban él.
Forrás: Új magyar etimológiai szótár: nyakló (külső oldal, új lapon nyílik)
Ezek is érdekelhetnek
A Nap Kvíze, 1. rész: irodalom, kémia, biológia és sport vegyesen
Verona, Eger, egy hangversenyzongora billentyűzete és a Hold porába nyomott első lábnyom: minden állomás más terepre visz.
A Nap Kvíze: fejszámolás kalkulátor nélkül — százalék, kerület, számsor
Kalkulátor letéve, telefon lefordítva: itt minden számolás fejben zajlik.
A Nap Kvíze: földrajz a Szaharától a világ legnagyobb szigetéig
Egy ország, amelyet minden oldalról ugyanaz a szomszéd vesz körül, egy főváros, amelyet két rivális nagyváros vitája miatt építettek fel a semmiből, és egy vízesés, amelynek a vize ködként ér földet.
Hirdetés