
Fotó: KovacsDaniel · CC BY-SA 3.0 · Wikimedia Commons
Herend, Zsolnay és a magyar kerámia: Viktória-minta, eozin, miskakancsó
Az 1890-es országos statisztika hétezer fazekast tartott számon, akik évente nagyjából 30–40 millió edényt készítettek. A pécsi Zsolnay Vilmost kortársai a legnagyobb magyar fazekasnak nevezték, noha csak néhány tárgyat készített saját kezével. A herendi porcelán első égetése nagyjából 950 fokon zajlik, a mázat 1400, a festést 800 fok körül égetik rá.
Kvíz indításaA kvíz 10 kérdése
Ezek a kérdések várnak rád. A megoldások, a magyarázatok és a források a lista alatt, összecsukva találhatók — a játékot nem rontják el.
- 1.Milyen motívumok díszítik a Viktória királynőről elnevezett herendi mintát?
- A)Szőlőfürtök és indák
- B)Halak és kagylók
- C)Lepkék és virágok
- D)Sárkányok és felhők
- 2.Milyen domborműves állat a miskakancsó hasának jellegzetes dísze?
- A)Gyík
- B)Kígyó
- C)Béka
- D)Hal
- 3.Melyik kémikus közreműködésével született meg a Zsolnay-gyár eozinmáza?
- A)Wartha Vince
- B)Than Károly
- C)Irinyi János
- D)Zemplén Géza
- 4.Mi volt általában az íróka, amellyel a fazekasok az edényeket díszítették?
- A)Hegyes végű csontpálca
- B)Lószőrből készült ecset
- C)Csöves kis cserépedényke
- D)Fogazott szélű fakés
- 5.Honnan ered Fischer Mór nemesi előneve, a Farkasházi?
- A)Egy bakonyi vadászház nevéből
- B)Tatai családi házuk német nevéből
- C)Anyja családjának birtokáról
- D)A gyár első, farkasos védjegyéről
- 6.Milyen edényt jelölt Tiszafüreden a bezerédi jelző, például a bezerédikorsó szóban?
- A)A zöld mázas edényt
- B)A fehér alapú edényt
- C)A sárga mázas edényt
- D)A fekete edényt
- 7.Miben kételkedett az 1878-as párizsi világkiállítás zsűrije a Zsolnay-gyár kiállított tárgyainál?
- A)Hogy mázaik valóban ólommentesek
- B)Hogy valóban Pécsett készültek
- C)Hogy valóban kézzel festették őket
- D)Hogy valódi aranyat használtak rajtuk
- 8.Mit tartottak a legfeljebb 25 centiméter magas, ólommázas cserépedényben, a butéliában?
- A)Ecetet
- B)Étolajat
- C)Tintát
- D)Pálinkát
- 9.Mi volt a Hollóházi Porcelánmanufaktúra 1777-ben épült őse?
- A)Egy vashámor
- B)Egy papírmalom
- C)Egy üveghuta
- D)Egy téglaégető
- 10.Melyik fém oxidja adta a népi cserépedények ólommázának zöld színét?
- A)A vasé
- B)A rézé
- C)A kobalté
- D)A mangáné
A kvíz forrásai
- · Herendi Porcelánmanufaktúra: A Herendi Porcelán története (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: miskakancsó (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar életrajzi lexikon: Zsolnay Vilmos; Wartha Vince (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: íróka; írókázás (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Herendi Porcelánmanufaktúra: A Herendi Porcelán története; Magyar életrajzi lexikon: Fischer Mór (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: tiszafüredi kerámia; fekete kerámia (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Zsolnay Negyed: A Zsolnay Negyedről (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: butella, butykos, butélia (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Hollóházi Porcelánmanufaktúra: Történet (külső oldal, új lapon nyílik)
- · Magyar néprajzi lexikon: ólommáz (külső oldal, új lapon nyílik)
Megoldások, magyarázatok és források — kattints az elrejtésükhöz
1. Milyen motívumok díszítik a Viktória királynőről elnevezett herendi mintát?
Helyes válasz: Lepkék és virágok
Az 1851-es londoni világkiállításon Viktória királynő lepkés-virágos mintájú herendi készletet rendelt, és Fischer Mór róla nevezte el a mintát. Ez volt a manufaktúra első nemzetközi sikere, 1855-ben pedig a párizsi világkiállításon is első osztályú kitüntetést kapott.
Forrás: Herendi Porcelánmanufaktúra: A Herendi Porcelán története (külső oldal, új lapon nyílik)
2. Milyen domborműves állat a miskakancsó hasának jellegzetes dísze?
Helyes válasz: Kígyó
A miskakancsó ólommázas, emberfejű, süveges borosedény: a süveg alkotja a száját és a kiöntőjét, a hasán domborműves kígyó és sujtássor fut. A közép-tiszai és az alföldi műhelyek különlegessége volt, a legtöbbet és a legnevezetesebbeket Mezőcsáton készítették.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: miskakancsó (külső oldal, új lapon nyílik)
3. Melyik kémikus közreműködésével született meg a Zsolnay-gyár eozinmáza?
Helyes válasz: Wartha Vince
Wartha Vince műegyetemi tanár megfejtette a gubbiói fémlüszteres máz évszázadokon át keresett titkát, Zsolnay Vilmos pedig részt vett a technika kidolgozásában, és gyára alkalmazta elsőként a dísztárgyain. A fémesen csillogó máz a hajnal görög istennőjéről, Éoszról kapta a nevét.
Forrás: Magyar életrajzi lexikon: Zsolnay Vilmos; Wartha Vince (külső oldal, új lapon nyílik)
4. Mi volt általában az íróka, amellyel a fazekasok az edényeket díszítették?
Helyes válasz: Csöves kis cserépedényke
Az írókát maga a fazekas készítette: a nagyobbik nyílásán töltötte bele a pépes díszítő folyadékot, a kisebbikbe többnyire libatoll szárából való csövecskét erősített, és ezzel vitte fel a mintát. Az írókázás a cserépedények leggyakoribb díszítőeljárása volt, és jórészt nők végezték.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: íróka; írókázás (külső oldal, új lapon nyílik)
5. Honnan ered Fischer Mór nemesi előneve, a Farkasházi?
Helyes válasz: Tatai családi házuk német nevéből
A herendi manufaktúrát felvirágoztató Fischer Mór magyar nemességet kapott, és ettől kezdve viselte a Farkasházi előnevet: tatai családi házukat németül Wolfshausnak, azaz Farkasháznak hívták. Fischer maga is tehetséges virágfestő volt.
6. Milyen edényt jelölt Tiszafüreden a bezerédi jelző, például a bezerédikorsó szóban?
Helyes válasz: A fekete edényt
A Bezerédi Varga fazekascsalád a 19. század végéig olyan jó minőségű, szép díszű fekete kerámiát készített, hogy vezetéknevük a feketeedény jelzőjévé vált. A fekete szín égetéskor alakult ki: amikor az edények vörösen izzottak, lezárták a kemence összes nyílását, és elfojtották a tüzet.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: tiszafüredi kerámia; fekete kerámia (külső oldal, új lapon nyílik)
7. Miben kételkedett az 1878-as párizsi világkiállítás zsűrije a Zsolnay-gyár kiállított tárgyainál?
Helyes válasz: Hogy mázaik valóban ólommentesek
A zsűri nem akarta elhinni, hogy a tárgyak ólom- és bóraxmentes mázzal készültek, mire Zsolnay Vilmos fia, Miklós földhöz vágott egy kiállított darabot, és a cserepeit átadta vegyelemzésre. A vizsgálat igazolta, hogy a máz valóban ólommentes, Zsolnay Vilmost pedig aranyéremmel és francia Becsületrenddel jutalmazták.
Forrás: Zsolnay Negyed: A Zsolnay Negyedről (külső oldal, új lapon nyílik)
8. Mit tartottak a legfeljebb 25 centiméter magas, ólommázas cserépedényben, a butéliában?
Helyes válasz: Pálinkát
A butélia hordozható pálinkásedény, amely az üvegpalack formáját utánozza – ezt őrzi a neve is: a francia bouteille jelentése ’üvegpalack’. Elkészítését a mesterek babramunkának tartották, és rendszerint megrendelésre, ajándéknak készült.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: butella, butykos, butélia (külső oldal, új lapon nyílik)
9. Mi volt a Hollóházi Porcelánmanufaktúra 1777-ben épült őse?
Helyes válasz: Egy üveghuta
Az üveghuta néhány évtized múltán nem bírta a versenyt a cseh, német és olasz gyárakkal, ezért 1831-ben kőedénygyártásra álltak át – a gyár fölötti hegyet hófehér kaolin fedte. A porcelángyártás csak 1957-ben kezdődött el Hollóházán.
Forrás: Hollóházi Porcelánmanufaktúra: Történet (külső oldal, új lapon nyílik)
10. Melyik fém oxidja adta a népi cserépedények ólommázának zöld színét?
Helyes válasz: A rézé
Az ólom-oxidból, kvarcból és kaolinból kevert alapmázat réz-oxid színezte zöldre, a sárgához vas-, a kékhez kobalt-, a barnához mangán-oxidot adtak. Mivel az ólommáz átlátszó, a színtelen máz alatt az égetés után is látszanak a színes földfestékek.
Forrás: Magyar néprajzi lexikon: ólommáz (külső oldal, új lapon nyílik)
Ezek is érdekelhetnek

A nyelvújítás szavai: légyott, delej, dalabáj és a Mondolat
Kazinczy Ferenc ízetlennek tartotta a pillangó szót, és helyette a lepét ajánlotta.

Magyar szólások eredete: fabatka, pórul jár, lépre megy, nyakló nélkül
Az első ismert magyar szólásgyűjtemény 1598-ban jelent meg Bártfán: Baranyai Decsi János közel ötezer latin, illetve görög szólásmondás magyar megfelelőit igyekezett megadni benne.

A Nap Kvíze, 1. rész: irodalom, kémia, biológia és sport vegyesen
Verona, Eger, egy hangversenyzongora billentyűzete és a Hold porába nyomott első lábnyom: minden állomás más terepre visz.
Hirdetés