Ugrás a tartalomra
Kvíz a herendi és a Zsolnay-porcelánról, valamint a magyar népi kerámiáról

Fotó: KovacsDaniel · CC BY-SA 3.0 · Wikimedia Commons

Herend, Zsolnay és a magyar kerámia: Viktória-minta, eozin, miskakancsó

10 kérdésHaladó szint⏱ kb. 3 perc

Az 1890-es országos statisztika hétezer fazekast tartott számon, akik évente nagyjából 30–40 millió edényt készítettek. A pécsi Zsolnay Vilmost kortársai a legnagyobb magyar fazekasnak nevezték, noha csak néhány tárgyat készített saját kezével. A herendi porcelán első égetése nagyjából 950 fokon zajlik, a mázat 1400, a festést 800 fok körül égetik rá.

Kvíz indítása

A kvíz 10 kérdése

Ezek a kérdések várnak rád. A megoldások, a magyarázatok és a források a lista alatt, összecsukva találhatók — a játékot nem rontják el.

  1. 1.Milyen motívumok díszítik a Viktória királynőről elnevezett herendi mintát?
    • A)Szőlőfürtök és indák
    • B)Halak és kagylók
    • C)Lepkék és virágok
    • D)Sárkányok és felhők
    Válaszolok erre a kérdésre →
  2. 2.Milyen domborműves állat a miskakancsó hasának jellegzetes dísze?
    • A)Gyík
    • B)Kígyó
    • C)Béka
    • D)Hal
    Válaszolok erre a kérdésre →
  3. 3.Melyik kémikus közreműködésével született meg a Zsolnay-gyár eozinmáza?
    • A)Wartha Vince
    • B)Than Károly
    • C)Irinyi János
    • D)Zemplén Géza
    Válaszolok erre a kérdésre →
  4. 4.Mi volt általában az íróka, amellyel a fazekasok az edényeket díszítették?
    • A)Hegyes végű csontpálca
    • B)Lószőrből készült ecset
    • C)Csöves kis cserépedényke
    • D)Fogazott szélű fakés
    Válaszolok erre a kérdésre →
  5. 5.Honnan ered Fischer Mór nemesi előneve, a Farkasházi?
    • A)Egy bakonyi vadászház nevéből
    • B)Tatai családi házuk német nevéből
    • C)Anyja családjának birtokáról
    • D)A gyár első, farkasos védjegyéről
    Válaszolok erre a kérdésre →
  6. 6.Milyen edényt jelölt Tiszafüreden a bezerédi jelző, például a bezerédikorsó szóban?
    • A)A zöld mázas edényt
    • B)A fehér alapú edényt
    • C)A sárga mázas edényt
    • D)A fekete edényt
    Válaszolok erre a kérdésre →
  7. 7.Miben kételkedett az 1878-as párizsi világkiállítás zsűrije a Zsolnay-gyár kiállított tárgyainál?
    • A)Hogy mázaik valóban ólommentesek
    • B)Hogy valóban Pécsett készültek
    • C)Hogy valóban kézzel festették őket
    • D)Hogy valódi aranyat használtak rajtuk
    Válaszolok erre a kérdésre →
  8. 8.Mit tartottak a legfeljebb 25 centiméter magas, ólommázas cserépedényben, a butéliában?
    • A)Ecetet
    • B)Étolajat
    • C)Tintát
    • D)Pálinkát
    Válaszolok erre a kérdésre →
  9. 9.Mi volt a Hollóházi Porcelánmanufaktúra 1777-ben épült őse?
    • A)Egy vashámor
    • B)Egy papírmalom
    • C)Egy üveghuta
    • D)Egy téglaégető
    Válaszolok erre a kérdésre →
  10. 10.Melyik fém oxidja adta a népi cserépedények ólommázának zöld színét?
    • A)A vasé
    • B)A rézé
    • C)A kobalté
    • D)A mangáné
    Válaszolok erre a kérdésre →
Megoldások, magyarázatok és források — kattints az elrejtésükhöz
  1. 1. Milyen motívumok díszítik a Viktória királynőről elnevezett herendi mintát?

    Helyes válasz: Lepkék és virágok

    Az 1851-es londoni világkiállításon Viktória királynő lepkés-virágos mintájú herendi készletet rendelt, és Fischer Mór róla nevezte el a mintát. Ez volt a manufaktúra első nemzetközi sikere, 1855-ben pedig a párizsi világkiállításon is első osztályú kitüntetést kapott.

    Forrás: Herendi Porcelánmanufaktúra: A Herendi Porcelán története (külső oldal, új lapon nyílik)

  2. 2. Milyen domborműves állat a miskakancsó hasának jellegzetes dísze?

    Helyes válasz: Kígyó

    A miskakancsó ólommázas, emberfejű, süveges borosedény: a süveg alkotja a száját és a kiöntőjét, a hasán domborműves kígyó és sujtássor fut. A közép-tiszai és az alföldi műhelyek különlegessége volt, a legtöbbet és a legnevezetesebbeket Mezőcsáton készítették.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: miskakancsó (külső oldal, új lapon nyílik)

  3. 3. Melyik kémikus közreműködésével született meg a Zsolnay-gyár eozinmáza?

    Helyes válasz: Wartha Vince

    Wartha Vince műegyetemi tanár megfejtette a gubbiói fémlüszteres máz évszázadokon át keresett titkát, Zsolnay Vilmos pedig részt vett a technika kidolgozásában, és gyára alkalmazta elsőként a dísztárgyain. A fémesen csillogó máz a hajnal görög istennőjéről, Éoszról kapta a nevét.

    Forrás: Magyar életrajzi lexikon: Zsolnay Vilmos; Wartha Vince (külső oldal, új lapon nyílik)

  4. 4. Mi volt általában az íróka, amellyel a fazekasok az edényeket díszítették?

    Helyes válasz: Csöves kis cserépedényke

    Az írókát maga a fazekas készítette: a nagyobbik nyílásán töltötte bele a pépes díszítő folyadékot, a kisebbikbe többnyire libatoll szárából való csövecskét erősített, és ezzel vitte fel a mintát. Az írókázás a cserépedények leggyakoribb díszítőeljárása volt, és jórészt nők végezték.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: íróka; írókázás (külső oldal, új lapon nyílik)

  5. 5. Honnan ered Fischer Mór nemesi előneve, a Farkasházi?

    Helyes válasz: Tatai családi házuk német nevéből

    A herendi manufaktúrát felvirágoztató Fischer Mór magyar nemességet kapott, és ettől kezdve viselte a Farkasházi előnevet: tatai családi házukat németül Wolfshausnak, azaz Farkasháznak hívták. Fischer maga is tehetséges virágfestő volt.

    Forrás: Herendi Porcelánmanufaktúra: A Herendi Porcelán története; Magyar életrajzi lexikon: Fischer Mór (külső oldal, új lapon nyílik)

  6. 6. Milyen edényt jelölt Tiszafüreden a bezerédi jelző, például a bezerédikorsó szóban?

    Helyes válasz: A fekete edényt

    A Bezerédi Varga fazekascsalád a 19. század végéig olyan jó minőségű, szép díszű fekete kerámiát készített, hogy vezetéknevük a feketeedény jelzőjévé vált. A fekete szín égetéskor alakult ki: amikor az edények vörösen izzottak, lezárták a kemence összes nyílását, és elfojtották a tüzet.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: tiszafüredi kerámia; fekete kerámia (külső oldal, új lapon nyílik)

  7. 7. Miben kételkedett az 1878-as párizsi világkiállítás zsűrije a Zsolnay-gyár kiállított tárgyainál?

    Helyes válasz: Hogy mázaik valóban ólommentesek

    A zsűri nem akarta elhinni, hogy a tárgyak ólom- és bóraxmentes mázzal készültek, mire Zsolnay Vilmos fia, Miklós földhöz vágott egy kiállított darabot, és a cserepeit átadta vegyelemzésre. A vizsgálat igazolta, hogy a máz valóban ólommentes, Zsolnay Vilmost pedig aranyéremmel és francia Becsületrenddel jutalmazták.

    Forrás: Zsolnay Negyed: A Zsolnay Negyedről (külső oldal, új lapon nyílik)

  8. 8. Mit tartottak a legfeljebb 25 centiméter magas, ólommázas cserépedényben, a butéliában?

    Helyes válasz: Pálinkát

    A butélia hordozható pálinkásedény, amely az üvegpalack formáját utánozza – ezt őrzi a neve is: a francia bouteille jelentése ’üvegpalack’. Elkészítését a mesterek babramunkának tartották, és rendszerint megrendelésre, ajándéknak készült.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: butella, butykos, butélia (külső oldal, új lapon nyílik)

  9. 9. Mi volt a Hollóházi Porcelánmanufaktúra 1777-ben épült őse?

    Helyes válasz: Egy üveghuta

    Az üveghuta néhány évtized múltán nem bírta a versenyt a cseh, német és olasz gyárakkal, ezért 1831-ben kőedénygyártásra álltak át – a gyár fölötti hegyet hófehér kaolin fedte. A porcelángyártás csak 1957-ben kezdődött el Hollóházán.

    Forrás: Hollóházi Porcelánmanufaktúra: Történet (külső oldal, új lapon nyílik)

  10. 10. Melyik fém oxidja adta a népi cserépedények ólommázának zöld színét?

    Helyes válasz: A rézé

    Az ólom-oxidból, kvarcból és kaolinból kevert alapmázat réz-oxid színezte zöldre, a sárgához vas-, a kékhez kobalt-, a barnához mangán-oxidot adtak. Mivel az ólommáz átlátszó, a színtelen máz alatt az égetés után is látszanak a színes földfestékek.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: ólommáz (külső oldal, új lapon nyílik)

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés