
Fotó: U5780710 · CC BY-SA 4.0 · Wikimedia Commons
Háztartási kémia: szódabikarbóna, szappan, vízkő és hagymavágás
A pirított hús felszínét egy 1912-ben leírt kémiai folyamat barnítja meg, a vízforraló aljára pedig a kemény víz hagy fehér réteget. A szódabikarbónán pezsgő ecetet, a megkelő tésztát, a barnuló almaszeletet és a zsírral is elbánó szappant ugyanúgy a konyhai kémia apró trükkjei működtetik.
Kvíz indításaA kvíz 10 kérdése
Ezek a kérdések várnak rád. A megoldások, a magyarázatok és a források a lista alatt, összecsukva találhatók — a játékot nem rontják el.
- 1.Milyen gáz pezseg fel, ha szódabikarbónára ecetet öntesz?
- A)Szén-dioxid
- B)Nitrogén
- C)Oxigén
- D)Hidrogén
- 2.Mi a konyhasó kémiai neve?
- A)Kálium-nitrát
- B)Nátrium-szulfát
- C)Kalcium-karbonát
- D)Nátrium-klorid
- 3.Mitől kel meg az élesztős kenyértészta?
- A)A sótól a tészta rostjai kinyílnak
- B)Az élesztő cukrot bont, és közben szén-dioxid gázt termel
- C)Az élesztő magába szívja a vizet, és megduzzad
- D)A liszt fehérjéi hő hatására tágulnak
- 4.Melyik folyamat teszi barnává és ízessé a serpenyőben pirított hús felszínét?
- A)A kicsapódás
- B)A Maillard-reakció
- C)A karamellizálódás
- D)Az oxidáció
- 5.Miért nem keveredik el az olaj a vízben?
- A)Mert az olaj könnyebb a víznél
- B)Mert a víz poláris, az olaj apoláris
- C)Mert az olaj molekulái túl nagyok
- D)Mert az olaj taszítja a levegőt
- 6.Hogyan képes a szappan mégis eltávolítani a zsírt?
- A)Elégeti a zsírt egy gyors reakcióval
- B)Savas kémhatásával feloldja
- C)Megkeményíti a zsírt, ami így lepereg
- D)Molekulái egyik vége vizet, másik vége zsírt kedvel
- 7.Miért barnul meg percek alatt a felvágott alma?
- A)Egy enzim a levegő oxigénjével reagáltatja a gyümölcs vegyületeit
- B)A vas rozsdásodik a gyümölcshúsban
- C)A cukor karamellizálódik a szobahőmérsékleten
- D)A gyümölcs kiszárad, és a rostok színe látszik
- 8.Miből áll a vízforralóban lerakódó fehér vízkő?
- A)A vízben oldott klórból
- B)Elpárolgott konyhasó maradékából
- C)Főként kalcium- és magnéziumvegyületekből
- D)A fémfalról levált alumíniumból
- 9.Mitől könnyezik a szemed hagymavágás közben?
- A)A hagyma pora izgatja a szemet
- B)A hagyma erős illóolaja elpárologtatja a könnyet
- C)Egy illékony kéntartalmú vegyület keletkezik a vágáskor
- D)A hagyma savas nedve fröccsen a szembe
- 10.Nagyjából milyen pH-értékű a boltban kapható háztartási ecet?
- A)Kb. 5,5
- B)Pontosan 7
- C)Kb. 2-3
- D)Kb. 9
A kvíz forrásai
- · Sav-bázis reakciók, nátrium-hidrogén-karbonát
- · Szervetlen kémia, ionvegyületek
- · Erjedés, élelmiszer-kémia
- · Maillard-reakció, élelmiszer-kémia
- · Polaritás és oldhatóság, fizikai kémia
- · Felületaktív anyagok, micellaképződés
- · Enzimes barnulás, élelmiszer-kémia
- · Vízkeménység, karbonátkémia
- · Alliáz enzim, szin-propántiál-S-oxid
- · pH-skála, ecetsav-oldatok
Megoldások, magyarázatok és források — kattints az elrejtésükhöz
1. Milyen gáz pezseg fel, ha szódabikarbónára ecetet öntesz?
Helyes válasz: Szén-dioxid
A szódabikarbóna savval találkozva szén-dioxidra, vízre és egy sóra esik szét. Ugyanez a gáz emeli meg a sütőporral készült tésztát is, csak ott lassabban és a sütő melegében.
Forrás: Sav-bázis reakciók, nátrium-hidrogén-karbonát
2. Mi a konyhasó kémiai neve?
Helyes válasz: Nátrium-klorid
A konyhasó nátrium-klorid, vagyis NaCl: két olyan elem szoros szövetsége, amelyek külön-külön kifejezetten hevesen viselkednek. Kristályrácsában minden nátriumiont hat kloridion vesz körül.
Forrás: Szervetlen kémia, ionvegyületek
3. Mitől kel meg az élesztős kenyértészta?
Helyes válasz: Az élesztő cukrot bont, és közben szén-dioxid gázt termel
Az élesztőgombák a tésztában lévő cukrokat bontják, és a keletkező szén-dioxid apró buborékokban akad fenn a sikérhálóban. A sütő melegében a buborékok kitágulnak, ettől lesz laza a bél.
Forrás: Erjedés, élelmiszer-kémia
4. Melyik folyamat teszi barnává és ízessé a serpenyőben pirított hús felszínét?
Helyes válasz: A Maillard-reakció
Louis-Camille Maillard 1912-ben írta le a folyamatot: nagyjából 140 fok fölött az aminosavak és a cukrok több száz új íz- és illatvegyületet alkotnak. A karamellizálódás ettől külön történet, ott csak cukor van jelen.
Forrás: Maillard-reakció, élelmiszer-kémia
5. Miért nem keveredik el az olaj a vízben?
Helyes válasz: Mert a víz poláris, az olaj apoláris
A vízmolekulák erős hidrogénkötésekkel kapaszkodnak egymásba, és nem engedik be maguk közé a töltésmentes olajmolekulákat. A hasonló a hasonlót oldja elve miatt válik szét a két réteg akkor is, ha felrázod.
Forrás: Polaritás és oldhatóság, fizikai kémia
6. Hogyan képes a szappan mégis eltávolítani a zsírt?
Helyes válasz: Molekulái egyik vége vizet, másik vége zsírt kedvel
A szappanmolekula hosszú, zsírbarát farkat és vízbarát fejet visel. A zsírcseppet apró gömbökbe, micellákba zárják, kifelé a vízkedvelő végükkel — így a szennyeződés simán elúszik a vízzel.
Forrás: Felületaktív anyagok, micellaképződés
7. Miért barnul meg percek alatt a felvágott alma?
Helyes válasz: Egy enzim a levegő oxigénjével reagáltatja a gyümölcs vegyületeit
A sérült sejtekből kiszabaduló polifenol-oxidáz enzim oxigén jelenlétében barna festékanyagokká alakítja a gyümölcs fenoljait. Ezért lassítja a folyamatot a citromlé: a savas közeg és a C-vitamin megakasztja az enzimet.
Forrás: Enzimes barnulás, élelmiszer-kémia
8. Miből áll a vízforralóban lerakódó fehér vízkő?
Helyes válasz: Főként kalcium- és magnéziumvegyületekből
A kemény vízben oldott kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonát melegítéskor elbomlik, és karbonátként kiválik a falra. Ezért oldja az ecet vagy a citromsav: a savval újra oldható vegyületté alakul.
Forrás: Vízkeménység, karbonátkémia
9. Mitől könnyezik a szemed hagymavágás közben?
Helyes válasz: Egy illékony kéntartalmú vegyület keletkezik a vágáskor
A vágás sejteket roncsol, és egy enzim illékony kénvegyületté alakítja a hagyma egyik anyagát. Ez a gáz felszáll a szembe, ahol a nedvességgel találkozva ingerli a könnymirigyeket — a hideg hagymánál lassabban párolog, ezért csíp kevésbé.
Forrás: Alliáz enzim, szin-propántiál-S-oxid
10. Nagyjából milyen pH-értékű a boltban kapható háztartási ecet?
Helyes válasz: Kb. 2-3
A körülbelül 5-10 százalékos ecetsavtartalmú ecet pH-ja 2 és 3 között mozog, vagyis határozottan savas. A 7-es érték a tiszta víz semleges pontja, a szappanos víz pedig már a lúgos oldalon jár.
Forrás: pH-skála, ecetsav-oldatok
Ezek is érdekelhetnek

Naprendszer-kvíz haladóknak: melyik bolygón hosszabb a nap, mint az év?
A Naprendszer tele van olyan szélsőségekkel, amelyek mellett a Föld unalmasnak tűnik: oldalára dőlt bolygó, metántavak és évszázadok óta tomboló viharörvény.

Fizika a lakásban: mikró, termosz, indukciós főzőlap és jégkocka
A jég átlátszó, a hó mégis fehér, a villámot pedig mindig előbb látjuk, mint ahogy a dörgést halljuk.

Kütyükvíz: Bluetooth, QR-kód, GPS, zajszűrés és robotporszívók
Az első iPod ezer dalt ígért a zsebünkbe, a QR-kódot pedig eredetileg autóalkatrészek nyomon követésére fejlesztették ki Japánban.
Hirdetés