Ugrás a tartalomra
KvízidőKeresés
Kategóriák
Kvíz a magyar néptáncról és a táncházmozgalomról

Fotó: Fortepan (ID 92582) · Public domain · Wikimedia Commons

Néptánc és táncház: karikázó, legényes, táncrend és táncsarkantyú

10 kérdésHaladó szint⏱ kb. 3 perc

A régi falvakban szégyen volt, ha valaki nem tudott táncolni: az ilyet megszólták, sőt gyakran ki is nevették. A táncalkalmak a fiatalok ismerkedési lehetőségei is voltak, és a lányok azokat a legényeket kedvelték, akik szépen táncoltak és jó beszédűek voltak. A néptánckutatás a magyar nyelvterületen három nagy táncdialektust különít el: a nyugati vagy Duna-vidékit, a középső vagy Tisza-vidékit és a keleti vagy erdélyit.

Kvíz indítása

A kvíz 10 kérdése

Ezek a kérdések várnak rád. A megoldások, a magyarázatok és a források a lista alatt, összecsukva találhatók — a játékot nem rontják el.

  1. 1.Mi kísérte eredetileg a karikázót?
    • A)Hegedűs és bőgős banda
    • B)Ütemes taps és dobogás
    • C)A táncoló lányok éneke
    • D)A legények kurjongatása
    Válaszolok erre a kérdésre →
  2. 2.Ki használt először filmfelvevőt a magyar néptáncok megörökítésére?
    • A)Vikár Béla
    • B)Kodály Zoltán
    • C)Réthei Prikkel Marián
    • D)Gönyey Sándor
    Válaszolok erre a kérdésre →
  3. 3.Melyik vidék legényesét tartja a néptánckutatás a legfejlettebbnek?
    • A)A kalotaszegit
    • B)A mezőségit
    • C)A dél-erdélyit
    • D)A gyimesit
    Válaszolok erre a kérdésre →
  4. 4.Mi volt a szabály a hagyományos falusi táncrendben, a szünetek közötti táncsorozatban?
    • A)Minden tánc után párt cseréltek
    • B)Bárki lekérhette a táncoló lányt
    • C)Egyazon partnerrel táncolták végig
    • D)A zenészek jelölték ki a párokat
    Válaszolok erre a kérdésre →
  5. 5.Melyik erdélyi település szerepelt az első budapesti táncház 1972-es meghívóján?
    • A)Szék
    • B)Bogártelke
    • C)Magyarpalatka
    • D)Gyimesbükk
    Válaszolok erre a kérdésre →
  6. 6.Hová sorolja a néptánckutatás a rábaközi dus nevű táncot?
    • A)A karikázó táncok közé
    • B)A csárdás táncok közé
    • C)A forgatós táncok közé
    • D)Az ugrós táncok közé
    Válaszolok erre a kérdésre →
  7. 7.Szabolcs megye egyes falvaiban hol kellett táncolnia az új legénynek, hogy bebizonyítsa: szűk helyen is el tudja járni a figurákat?
    • A)Egy hordó tetején
    • B)Az asztal tetején
    • C)A kemence padkáján
    • D)Egy szekér derekában
    Válaszolok erre a kérdésre →
  8. 8.Mit fejez ki a Lábán-féle táncírásban, a kinetográfiában egy jel hosszúsága?
    • A)A lépés hosszát
    • B)A mozdulat időtartamát
    • C)A mozdulat erősségét
    • D)A mozdulat irányát
    Válaszolok erre a kérdésre →
  9. 9.A szájhagyomány szerint miért kezdték tiltani a 19–20. század fordulóján a táncsarkantyút?
    • A)Mert szaggatta a ruhákat
    • B)Mert felsértette a padlót
    • C)Mert elnyomta a zeneszót
    • D)Mert megsebezte a lábat
    Válaszolok erre a kérdésre →
  10. 10.Hol ülésezett 2011-ben az UNESCO-bizottság, amely a táncházmódszert a legjobb megőrzési gyakorlatok közé választotta?
    • A)Párizsban
    • B)Bali szigetén
    • C)Nairobiban
    • D)Abu-Dzabiban
    Válaszolok erre a kérdésre →

A kvíz forrásai

Megoldások, magyarázatok és források — kattints az elrejtésükhöz

  1. 1. Mi kísérte eredetileg a karikázót?

    Helyes válasz: A táncoló lányok éneke

    A leánykörtáncot eredetileg hangszeres kíséret nélkül, egyszólamú énekszóra járták: nem a lépések váltakozása volt a lényeg, hanem a számtalan strófával egymás után sorakozó dalok. A paraszti felfogás a karikázást nem is tartotta igazi táncnak, inkább afféle táncpótléknak.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: karikázó (külső oldal, új lapon nyílik)

  2. 2. Ki használt először filmfelvevőt a magyar néptáncok megörökítésére?

    Helyes válasz: Gönyey Sándor

    A Néprajzi Múzeum munkatársa az 1920-as évek második felében elsőként vette filmre a táncokat, a korai gyűjtések eredményeit pedig Lajtha Lászlóval közösen foglalta össze „A magyarság néprajza” táncfejezetében. Gyűjtőmunkája a halászattól a néptáncig szinte a néprajz minden területére kiterjedt.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: tánckutatás (külső oldal, új lapon nyílik)

  3. 3. Melyik vidék legényesét tartja a néptánckutatás a legfejlettebbnek?

    Helyes válasz: A kalotaszegit

    A közép-erdélyi legényes legfejlettebb, végsőkig kicsiszolt altípusa a kalotaszegi, a mezőségi változat egyszerűbb és régiesebb. A táncot a zenei periódusokhoz igazodó nyolcütemes táncmondatok, úgynevezett pontok tagolják – innen ered a legényes dél-erdélyi neve, a pontozó is.

    Forrás: Magyar Néprajz VI.: Ügyességi táncok – Erdélyi legényes táncok (külső oldal, új lapon nyílik)

  4. 4. Mi volt a szabály a hagyományos falusi táncrendben, a szünetek közötti táncsorozatban?

    Helyes válasz: Egyazon partnerrel táncolták végig

    A szünetekkel határolt, 3–5 táncból álló táncrendet egyazon partnerrel járták végig, lekérés és párcsere nélkül; Közép-Erdélyben egy ilyen sorozat neve egy pár volt. A tánc közbeni lekérés csak később, a polgári bálok hatására terjedt el.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: táncrend, táncciklus (külső oldal, új lapon nyílik)

  5. 5. Melyik erdélyi település szerepelt az első budapesti táncház 1972-es meghívóján?

    Helyes válasz: Szék

    A meghívó a széki táncalkalmakra hivatkozott („úgy mint Széken”): budapesti táncosok 1971-ben ott látták, hogy a fiatalok élő zenére, szabadon rögtönözve táncolnak, és ennek hatására rendezték meg a Liszt Ferenc téri könyvklubban az első, akkor még zártkörű táncházat. Széken a táncház a helyet és az alkalmat is jelentette: a fiatalok erre a célra szobát vagy csűrt béreltek, és zenekart fogadtak.

    Forrás: Hagyományok Háza: Széki nap (külső oldal, új lapon nyílik)

  6. 6. Hová sorolja a néptánckutatás a rábaközi dus nevű táncot?

    Helyes válasz: Az ugrós táncok közé

    A dus az ugrós táncok fejlett, rábaközi típusa: férfiszólóként, párosan és csoportos menettáncként is járták, leggazdagabb formája a banda előtt külön rendelésre járt virtusos szóló férfitánc volt. A Rábaközben maga a dus szó is a zenészektől külön rendelt és megfizetett táncot jelentette.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: dus; Magyar Néprajz VI.: Ügyességi táncok – Ugrós táncok (külső oldal, új lapon nyílik)

  7. 7. Szabolcs megye egyes falvaiban hol kellett táncolnia az új legénynek, hogy bebizonyítsa: szűk helyen is el tudja járni a figurákat?

    Helyes válasz: Az asztal tetején

    Vaján és Tiszakanyáron az új legény az asztalon táncolva bizonyította, hogy szűk helyen, egy helyben is el tudja járni a tánc figuráit és fordulatait. Ezt követelte az általános ízlés is: Szatmárban azt tartották igazi hátravágósnak, amelyet egy földre tett pénz helyén jártak el.

    Forrás: Magyar Néprajz VI.: A tánc hagyományozódása (külső oldal, új lapon nyílik)

  8. 8. Mit fejez ki a Lábán-féle táncírásban, a kinetográfiában egy jel hosszúsága?

    Helyes válasz: A mozdulat időtartamát

    A jelek formája a mozdulat térbeli, hosszúsága az időbeli vonásait mutatja, így a rendszerrel bármilyen emberi mozgás lejegyezhető. A magyar származású Lábán Rudolf 1928-ban Németországban alkotta meg, a magyar néptánckiadványok 1953 óta ezzel közlik a táncokat.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: táncírás, kinetográfia (külső oldal, új lapon nyílik)

  9. 9. A szájhagyomány szerint miért kezdték tiltani a 19–20. század fordulóján a táncsarkantyút?

    Helyes válasz: Mert szaggatta a ruhákat

    A szájhagyomány szerint a bálok, táncok forgatagában szaggatta a ruhákat, pedig a 18. századtól a magyar tánc elmaradhatatlan kellékeként említik: a táncos ezzel verte ki és pengette a nóta ritmusát. Némely helyen legtovább a táncrendezők, a nevesebb táncosok és a lakodalmas vőfélyek viselték.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: táncsarkantyú (külső oldal, új lapon nyílik)

  10. 10. Hol ülésezett 2011-ben az UNESCO-bizottság, amely a táncházmódszert a legjobb megőrzési gyakorlatok közé választotta?

    Helyes válasz: Bali szigetén

    A Szellemi Kulturális Örökség Megőrzésének Kormányközi Bizottsága 2011 novemberében, Bali szigetén tartott ülésén vette fel a táncházmódszert a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe. A határozat szerint a résztvevők élő népzenére, közvetlen megfigyeléssel és utánzással sajátítják el a táncot, és életkortól, tánctudástól függetlenül bárki bekapcsolódhat.

    Forrás: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: A táncház módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje (külső oldal, új lapon nyílik)

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés