Ugrás a tartalomra
Kvíz a magyar népi hangszerekről: citera, duda, tekerőlant és köcsögduda

Fotó: Peter Schmitt · CC BY-SA 3.0 · Wikimedia Commons

Magyar népi hangszerek: citera, duda, tekerőlant és köcsögduda

10 kérdésHaladó szint⏱ kb. 3 perc

Tavasszal, amikor a fűzfa héja könnyen levált, a gyerekek késnyéllel ütögették a vesszőt, hogy sípot készítsenek belőle, és közben mondókát mondtak: „Jöjj meg, jöjj meg tilinkó, / Keselylábú kiscsikó…” A néphagyományban minden eszköz hangszer, amelynek a hangkeltés a rendeltetése, a fűzfasíptól a cimbalomig és a kereplőtől a klarinétig. Kürtről, sípról és dobról már a 12. századból van magyar adat, kobzosról és hegedűsről a 14. századtól tudunk.

Kvíz indítása

A kvíz 10 kérdése

Ezek a kérdések várnak rád. A megoldások, a magyarázatok és a források a lista alatt, összecsukva találhatók — a játékot nem rontják el.

  1. 1.Mit neveznek a népi citerások kottának a hangszerükön?
    • A)A hangolószegek sorát
    • B)A mély hangú kísérőhúrokat
    • C)A húrok alatti drót érintőket
    • D)A pengetéshez használt tollat
    Válaszolok erre a kérdésre →
  2. 2.Mire szolgál a duda dallamsípján az apró „bolhalyuk”?
    • A)A dallam díszítésére
    • B)A tömlő felfújására
    • C)A bordósíp hangolására
    • D)A duda elnémítására
    Válaszolok erre a kérdésre →
  3. 3.Hogyan szólaltatják meg a köcsögdudát?
    • A)Belefújnak a hártyába szúrt nádba
    • B)Bottal ütögetik a kifeszített hólyagot
    • C)Rázzák, és a benne lévő magok zörögnek
    • D)Nedves ujjal dörzsölik a nádszálat
    Válaszolok erre a kérdésre →
  4. 4.Melyik vidéken játszottak még a 20. században is tekerőlanton, más néven nyenyerén?
    • A)Az Őrségben és Göcsejben
    • B)Szentes és Csongrád környékén
    • C)A Mátra és a Bükk vidékén
    • D)A Bakonyban és a Balaton-felvidéken
    Válaszolok erre a kérdésre →
  5. 5.Ki alkotta meg az 1870-es években Budapesten a ma ismert, lábakon álló pedálos nagycimbalmot?
    • A)Beregszászy Lajos
    • B)Nemessányi Sámuel
    • C)Schunda V. József
    • D)Bösendorfer Ignác
    Válaszolok erre a kérdésre →
  6. 6.Hány hangképző nyílás van a dél-dunántúli „hosszú furulyán”?
    • A)Négy
    • B)Öt
    • C)Hat
    • D)Hét
    Válaszolok erre a kérdésre →
  7. 7.Mi erősíti fel és formálja dallammá a doromb pengetett acélnyelvének hangját?
    • A)A keret fa hangszekrénye
    • B)A játékos szájürege
    • C)A kerethez kötött bőrhártya
    • D)A játékos dúdolása
    Válaszolok erre a kérdésre →
  8. 8.A magyarokon kívül melyik népnél lett népi hangszer a 19. század végén megalkotott mai tárogató?
    • A)A lengyeleknél
    • B)Az osztrákoknál
    • C)A cseheknél
    • D)A románoknál
    Válaszolok erre a kérdésre →
  9. 9.Hogyan készül a havasi fakürt hosszú teste?
    • A)Hosszában végigfúrt fatörzsből
    • B)Kiégetett belsejű fatörzsből
    • C)Hasított, kivájt, összeillesztett fából
    • D)Esztergált, egymásba tolt fahengerekből
    Válaszolok erre a kérdésre →
  10. 10.Mivel játszanak a csellóhoz hasonló, négyhúrú csíki gardonon?
    • A)Bottal ütik a húrjait
    • B)Vonóval húzzák a húrjait
    • C)Kerékkel dörzsölik a húrjait
    • D)Billentyűkkel szólaltatják meg
    Válaszolok erre a kérdésre →
Megoldások, magyarázatok és források — kattints az elrejtésükhöz
  1. 1. Mit neveznek a népi citerások kottának a hangszerükön?

    Helyes válasz: A húrok alatti drót érintőket

    A citera „kottái”, vagyis érintői drótból készülnek: helyüket a készítő úgy keresi meg, hogy egy kifeszített húr alatt drótdarabkát tologat, és a hangokat egy jól hangolt hangszerhez igazítja. Az egyetlen érintősorú citerát a nép „egykótásnak” hívta, és a tekerőlant fabillentyűit is kottának nevezik.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: citera, citora (külső oldal, új lapon nyílik)

  2. 2. Mire szolgál a duda dallamsípján az apró „bolhalyuk”?

    Helyes válasz: A dallam díszítésére

    A dallamsíp felső végén, egy mogyorónyi kiemelkedésen ülő kis nyílás másik neve is elárulja a szerepét: cifrázólyuk. A duda jellegzetesen sikító előkéjét viszont a síp hátoldalán lévő, hüvelykujjal kezelt nyílás adja, amelyet sikajtólyuknak is hívnak.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: duda (külső oldal, új lapon nyílik)

  3. 3. Hogyan szólaltatják meg a köcsögdudát?

    Helyes válasz: Nedves ujjal dörzsölik a nádszálat

    A cserépköcsög száját hólyagból vagy vékony bőrből készült hártyával kötik be, ennek közepéhez nádszálat erősítenek, és ezt nedves vagy gyantás ujjal dörzsölik: a hártya átveszi a rezgést, és morgó hang szól. Höppögőnek, köcsögbőgőnek és szötyöknek is hívják.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: köcsögduda (külső oldal, új lapon nyílik)

  4. 4. Melyik vidéken játszottak még a 20. században is tekerőlanton, más néven nyenyerén?

    Helyes válasz: Szentes és Csongrád környékén

    A tekerőlant húrjait gyantázott kerék forgatásával szólaltatják meg. A 18. században egy időre a francia előkelő körök divatos hangszere lett, nálunk viszont a 20. századra már csak Szentesen és Csongrád körzetében szólt, kocsmában, lakodalomban, rendszerint klarinét társaságában.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: tekerő (külső oldal, új lapon nyílik)

  5. 5. Ki alkotta meg az 1870-es években Budapesten a ma ismert, lábakon álló pedálos nagycimbalmot?

    Helyes válasz: Schunda V. József

    Schunda V. József tökéletesített változata néhány évtized alatt kiszorította a régi, láb és pedál nélküli kiscimbalmokat. 1898-ban már több mint negyven magyarországi hangszerkészítő gyártott pedálos cimbalmot az ő mintájára, és ezek a hangszerek még Indiába és Ausztráliába is eljutottak.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: cimbalom (külső oldal, új lapon nyílik)

  6. 6. Hány hangképző nyílás van a dél-dunántúli „hosszú furulyán”?

    Helyes válasz: Öt

    A Tolna, Baranya, Somogy és Zala megyei hosszú furulya 90–100 centis, vagyis a közönséges hatlyukú furulya két-háromszorosa, mégis csak öt lyuk van rajta, 2 + 3-as csoportban. Hosszúsága miatt néha három darabból, csapolással illesztették össze.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: hosszú furulya (külső oldal, új lapon nyílik)

  7. 7. Mi erősíti fel és formálja dallammá a doromb pengetett acélnyelvének hangját?

    Helyes válasz: A játékos szájürege

    A patkó alakú fémkeretből és a közepéhez forrasztott vékony acélnyelvből álló doromb dallamát a szájüreg tágítása és szűkítése adja, ugyanazon az elven, mint amikor dallamot fütyülünk. Régen házaló kereskedők és vásári árusok terjesztették, és leginkább gyerekek, főleg nagyobb lányok játszottak rajta.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: doromb (külső oldal, új lapon nyílik)

  8. 8. A magyarokon kívül melyik népnél lett népi hangszer a 19. század végén megalkotott mai tárogató?

    Helyes válasz: A románoknál

    A falusiak hamar megkedvelték az 1890-es évek közepén Budapesten készült hangszert, és a rajta kialakult játékmód alapján ma éppúgy román, mint magyar népi hangszer; részben a délszlávok is népi hangszerként használják. Kúpos furatát és lyuggatott tölcsérét a töröksípnak is nevezett régi, oboaféle tárogatótól örökölte.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: tárogató (külső oldal, új lapon nyílik)

  9. 9. Hogyan készül a havasi fakürt hosszú teste?

    Helyes válasz: Hasított, kivájt, összeillesztett fából

    A fát hosszában két egyenlő részre hasítják, a belsejét kivájják, majd újra összeillesztik, és háncstekeréssel, vesszőgúzzsal vagy vasabronccsal szorosan összekötik. Gyakran vízben áztatták, hogy megdagadjon és ne szeleljen. Tompa, de átható hangja megfelelő időben 10–15 kilométerre is elhallatszott.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: kürt (külső oldal, új lapon nyílik)

  10. 10. Mivel játszanak a csellóhoz hasonló, négyhúrú csíki gardonon?

    Helyes válasz: Bottal ütik a húrjait

    A gardonhoz sosem használnak vonót: a játékos keményfa bottal üti a húrokat, bal kezével pedig a szélső húrt a fogólapra csaptatja, így tompa hangja az üstdobéra emlékeztet. A tánczenében a dallamot játszó hegedűt kíséri, és többnyire házaspár játszott együtt: a férj hegedült, az asszony gardonozott.

    Forrás: Magyar néprajzi lexikon: gardon (külső oldal, új lapon nyílik)

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés